„Magyarország bűnöző vezetése nem képviselheti az Uniót” - sürgetik az EU-elnökség felfüggesztését
Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő levelet küldött az Európai Tanács elnökének, amelyben 20 ezer aláírással támasztva kéri Magyarország közelgő EU-elnökségének felfüggesztését. A politikus szerint az Orbán-kormány aláásta a jogállamiságot és a médiaszabadságot, ami veszélyezteti az Unió jó hírnevét.
Magyarország 2023. július 1-jén veszi át az Európai Unió soros elnökségét, azonban Daniel Freund szerint ez nem lenne helyes lépés. A német EP-képviselő úgy véli, hogy az Orbán-kormány tevékenysége az elmúlt években nem felel meg azoknak az értékeknek, amelyeket az Unió képvisel. Freund hangsúlyozza, hogy az EU jó hírneve forog kockán, ha Magyarország a jelenlegi vezetés alatt képviselheti az Uniót a következő fél évben.
Freund a levélben részletezi, hogy az Orbán-kormány hogyan ásta alá a jogállamiságot és a médiaszabadságot Magyarországon, és említést tesz arról is, hogy az EU már korábban befagyasztotta a jogállamisági feltételrendszer keretében nyújtott támogatásokat a magyarországi korrupció magas szintje miatt.
A német politikus továbbá kritizálja Magyarország európai szintű viselkedését, példaként hozva az EU-t diktatúrához hasonlító megnyilvánulásokat, valamint azokat a plakátokat, amelyek az EU zászlaját ábrázoló bombákkal jelentek meg az országszerte, amikor Oroszország ellen szankciókat fogadtak el. Freund szerint ezek a cselekedetek, valamint Orbán Viktor kínai látogatása, ahol találkozott az "imperialista diktátor" Putyinnal, ellentétesek az európai elvekkel és értékekkel.
A levél végén Freund határozottan állítja: „Magyarország bűnöző vezetése ezért nem képviselheti az Uniót.”
Ezzel szemben, egy váratlan gesztus keretében, Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Unió csúcstalálkozóján lépett oda és kezdeményezett beszélgetést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A találkozó részleteiről nem szivárgott ki információ, de a közösségi médiában terjedő videófelvételek tanúsága szerint a két politikus kézmozdulatokkal kísért beszélgetést folytatott. A találkozó jelentősége abban rejlik, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolata az elmúlt években több konfliktus miatt feszültté vált, különösen azután, hogy Magyarország kritikus álláspontot foglalt el az Oroszország elleni szankciókkal és Ukrajna támogatásával kapcsolatban.
A csúcstalálkozón hosszú távú biztonsági megállapodást kötött az EU és Ukrajna, amely rögzíti az EU és tagállamai, köztük Magyarország, elkötelezettségét Ukrajna területi egységének támogatása mellett. A dokumentum kiemeli az EU "megingathatatlan" támogatását Ukrajna területi egységére, beleértve a 2014-ben elfoglalt Krímet is. Emellett az EU eltökéltségét fejezi ki, hogy továbbra is biztosítja Ukrajnának és népének az összes szükséges támogatást, beleértve a politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai segítséget.
A megállapodás említi a magyar kormány kihagyásával hozott döntést, amivel a lefoglalt orosz vagyonból támogatják katonailag Ukrajnát, és hivatkozik az ötmilliárd eurós védelmi alapra is, amiről – magyar konstruktív tartózkodás mellett – márciusban egyeztek meg a tagállamok. A dokumentum egy sor biztonsági és védelmi kötelezettséget rögzít, például a katonai felszerelés kiszámítható, hatékony, fenntartható és hosszú távú biztosítását, és kiemeli az EU arra alapozva teszi ezeket a hosszú időre szóló kötelezettségeket, hogy Ukrajna elkötelezett az uniós értékek tiszteletben tartása mellett.
