Az EU bővítési teljesítménye elfogadhatatlan a Nyugat-Balkán esetében

Szijjártó Péter szerint az Európai Unió teljesítménye a Nyugat-Balkán integrációját illetően elfogadhatatlan, és ha az EU nem képes felgyorsítani a folyamatot, akkor a bővítéspolitika hitelessége kerül veszélybe. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a térség országainak mielőbbi csatlakozása nemcsak politikai és biztonsági, hanem gazdasági érdek is.

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere szerint a Nyugat-Balkán integrációja az Európai Unió számára nemcsak politikai és biztonsági, hanem gazdasági érdek is. A miniszter szerdán Párizsban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) konferenciáján beszélt erről, hangsúlyozva, hogy az EU-nak nagyobb szüksége lenne a nyugat-balkáni országokra, mint fordítva, és ezek az országok nem fognak a végtelenségig várni a csatlakozásra.

Szijjártó Péter kritikával illette az Európai Uniót a nyugat-balkáni bővítés terén mutatott közelmúltbeli teljesítményéért. Úgy véli, hogy az EU rosszul teljesített ezen a téren az utóbbi években, hiszen az utolsó csatlakozó Horvátország volt, a többi nyugat-balkáni állam pedig átlagosan már több mint tizenöt éve várakozik a belépésre.

A miniszter szerint ha az EU nem képes felgyorsítani a folyamatot, akkor a bővítéspolitika hitelessége kerül veszélybe. Egyetértésének adott hangot az érdemalapú eljárás szükségességével kapcsolatban, de kijelentette, hogy a kettős mérce elfogadhatatlan. Úgy látja, hogy az EU versenyképessége hanyatlóban van, és új lendületre, frissességre, dinamizmusra van szükség, amit a Nyugat-Balkánról várhatunk.

Szijjártó Péter arra is figyelmeztetett, hogy ha az EU nem tudja integrálni a nyugat-balkáni országokat, akkor más jelentkezők léphetnek a helyükbe, és az EU számára már csak a sírás maradhat.

A miniszter beszélt arról is, hogy a világ jelenleg a veszélyek korában él, és a konfliktusok jelentős hatással vannak a világgazdaságra is. Kiemelte, hogy a kommunikációs csatornák beragadtak, a diplomácia helyett az erőszak került előtérbe, és a szabadkereskedelem helyett a szétválasztásról és kockázatmentesítésről van szó.

Szijjártó Péter szerint a világ újbóli blokkosodása valós kockázatot jelent, ami különösen rossz hír Magyarország számára, amely a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik. Magyarország a Kelet és Nyugat közötti konfliktusokban mindig veszített, ezért érdekelt a konnektivitásban. A miniszter szerint azonban napjainkban csekély esély látszik erre, mivel a kereskedelmi korlátozások, szubvencióellenes intézkedések és büntetővámok egymást követik.

Végül méltatta az OECD-t, mint az utolsó nemzetközi szervezetet, amely elkerülte az átpolitizálást, és ahol még mindig a józan ész és a szakmaiság jelenti a működés alapját.