Regionális háború szélén Mianmar és Banglades

Mianmarban 2021 februárjában kezdődött véres polgárháború, amelynek során a hadsereg puccsal átvette a hatalmat, és a harcok már több mint három éve tartanak, ez idő alatt több ezren vesztették életüket és sokan kényszerültek elmenekülni otthonaikból. A konfliktus eddig főként Mianmart érintette, de a legújabb fejlemények arra utalnak, hogy a helyzet egyre inkább Banglades felé terjed, ami azzal fenyeget, hogy a régió egyik legnépesebb muszlim országa is bevonódik a harcokba.

A mianmari harcok már az ország szinte minden területére kiterjedtek, beleértve a határmenti zónákat is, ami aggodalmat kelt a szomszédos államokban, különösen Bangladesben, ahol már évek óta rengeteg mianmari rohingya él. A konfliktus eszkalálódása miatt a globális szereplők is megmozdultak a helyzet békés rendezése érdekében, és a két rivális nagyhatalom, az Egyesült Államok és Kína is egyeztetnek a kérdésben.

Középpontban egy apró korallsziget

A Bangladeshez tartozó St. Martin-sziget, amely mindössze 8 kilométerre fekszik a mianmari partoktól, stratégiai jelentőséggel bír, és felmerült egy amerikai katonai bázis létrehozásának lehetősége is a területen. A sziget népszerű a turisták körében, de a közelgő mianmari polgárháborús események miatt a helyzet egyre veszélyesebbé válik. A St. Martin-sziget és Banglades közötti közlekedés hajóval történik, és a mianmari harcoló felek gyakran lőnek a vízi járművekre, ami miatt a szigetet gyakorlatilag elvágták Bangladestől.

Az elmúlt időszakban több incidens is történt, például tisztviselőket és felszereléseket szállító hajóra nyitottak tüzet, egy ellátmányt szállító teherhajót kényszerítettek visszafordulásra, és a mianmari hadihajók is megjelentek a sziget körül.

A legkiszolgáltatottabbak

A mianmari haderő a Bangladesbe menekült rohingyákat próbálja meggyőzni, hogy vegyenek részt az Arakán Hadsereg elleni harcokban, ami kényszerítéssel és a korhatár figyelmen kívül hagyásával történik. A menekülttáborokban élő fiatalokat gyakran bűnbandák toborozzák katonának. A bangladesi menekülttáborok, mint például a Kutupalong, ahol közel hatszázezer ember él, a kényszertoborzások fő helyszínei.

A toborzásokat a mianmari haderő megbízottjai végzik, akik gyakran menekültstátuszt kaptak, így szabadon mozoghatnak. A táborokban nehéz a rendfenntartás, és a hatóságok gyakran nem tudnak megfelelően fellépni a jogsértő eljárások ellen.

Merre van az előre?

A nemzetközi közösség, beleértve az Egyesült Államokat és Kínát, aggodalommal figyeli a mianmari helyzetet. Daniel Kritenbrink, az Egyesült Államok kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős helyettes államtitkára találkozott a mianmari haditengerészet parancsnokával, ami azt jelzi, hogy Washington hajlandó erőfeszítéseket tenni a konfliktus megoldása érdekében. Kína számára is fontos a stabilitás, mivel Mianmar fontos kereskedelmi partner, és a lázadók által ellenőrzött területeken vámot szednek az áthaladó árucikkek után.

A nemzetközi erőfeszítések ellenére a polgárháború nem csitul, és fennáll a veszélye annak, hogy Banglades is belekeveredik a konfliktusba. A bangladesi vezetés eddig semleges maradt, de a fokozódó bizonytalanság miatt kénytelen lehet lépéseket tenni a saját állampolgárai védelme érdekében.