Julian Assange szabadlábon hagyta el a bíróságot

Az Egyesült Államokkal kötött vádalku értelmében Julian Assange, a WikiLeaks alapítója szabadlábon távozott a Saipanon található bíróságról, miután egyetlen vádpontban bűnösnek vallotta magát.

A Guardian szerint a bíró, Ramona V Manglona 62 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Assange-t, amiért amerikai hadititkokat tette közzé. A bíró a büntetés mértékét igazságosnak és észszerűnek minősítette, tekintettel arra, hogy Assange társa, Chelsea Manning, az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzője hét évet töltött börtönben.

A Reuters és a Blikk információi szerint Assange a szerdai meghallgatás után hazarepült Ausztráliába. Felesége, Stella Assange bejelentette, hogy kegyelemért fognak folyamodni, hogy Assange a jövőben ismét beléphessen az Egyesült Államokba. A Skynews beszámolója szerint Assange-t üdvrivalgással fogadták Ausztráliában, és láthatóan elérzékenyülve ölelte és csókolta meg feleségét a repülőtéren.

A tárgyalást az Észak-Mariana-szigetek fővárosában, Saipanban rendezték, amely az amerikai nemzetközösség része és amerikai kerületi bíróság is működik ott. Assange kifejezetten ezt a helyszínt kérte, mivel az közelebb van Ausztráliához, de mégis kívül esik az Egyesült Államok határain. Saipan Ausztráliától mintegy 3000 kilométerre helyezkedik el.

Öt év vizsgálati fogság után kedden engedték szabadon Assange-t a brit hatóságok, miután az Egyesült Államok lemondott a kiadatásáról a vádalku keretében. A vádalku részeként Assange elismerte bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben, és ennek nyomán az eljáró amerikai bíróság 62 havi – vagyis a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú – szabadságvesztésre ítélte, amit letöltöttnek nyilvánítottak.

A WikiLeaks alapítója azzal érvelt, hogy úgy vélte, az amerikai alkotmány szólásszabadságot védelmező első kiegészítése védi tevékenységét, azonban elfogadta, hogy tevékenysége a kémkedési törvény megsértése volt. Assange együttműködött az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel, és bizalmas katonai iratokat tett közzé. A WikiLeaks hozzávetőleges becslések szerint több mint tízmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint Assange tudatosan sodort veszélybe emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat.

„Szilárdan hisszük, hogy Assange úr ellen soha nem kellett volna vádat emelni a kémkedési törvény alapján, és olyan gyakorlatot végzett, amelyet újságírók minden nap végeznek” – mondta a férfi amerikai ügyvédje, Barry Pollack. „A WikiLeaks munkája folytatódni fog” – fogalmazott. Brit és ausztrál ügyvédje, Jennifer Robinson megköszönte az ausztrál kormánynak, hogy évek óta diplomáciai erőfeszítéseket tett a férfi szabadon bocsátásának érdekében.

A kitiltás ellenére visszatérhetne az Egyesült Államokba

Az 52 éves újságíró a tévékamerák és fotósok tömkelegén keresztül távozott a bíróságról anélkül, hogy válaszolt volna a kérdésekre, majd integetett, amikor beszállt egy fehér terepjáróba. Saipanról egy magánrepülőgépen indult az ausztrál fővárosba, Canberrába, ahol üdvrivalgással fogadták.

Az amerikai igazságügyi minisztérium hosszas közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy „a vádalku értelmében Assange-nak tilos engedély nélkül visszatérnie az Egyesült Államokba”. Felesége, Stella Assange kedden azt mondta a Reuters-nek, hogy kegyelmet kérnének, ha férje bűnösnek vallaná magát. Ha ezt megadnák neki, a jövőben visszatérhetne az Egyesült Államokba.

Ügyvédje, Barry Pollack a sajtóhoz szólva elmondta, hogy a „Julian Assange elleni büntetőeljárás példa nélküli a kémkedési törvény 100 éves történetében, az Egyesült Államok még soha nem használta azt arra, hogy olyan kiadót, újságírót üldözzön, mint Assange úr”. „Hírértékű információkat hozott nyilvánosságra, többek között azt, hogy az Egyesült Államok háborús bűnöket követett el. Hatalmasat szenvedett a szólásszabadságért, a sajtószabadságért folytatott harcában, és azért, hogy az amerikai közvélemény és a világközösség igaz és fontos hírértékű információkhoz jusson” – tette hozzá.