Drasztikus változás jön az energiaszámláknál és jelentős uniós támogatás érkezik

Alig fél éve maradt a hazai vállalkozásoknak, hogy felkészüljenek a 2025. január 1-jén életbe lépő jogszabályra, amely komoly adminisztrációs változásokat hoz. Az Európai Bizottság VAT in Digital Age (VIDA) javaslatcsomagja értelmében a vállalkozásoknak a villamosenergia- és földgáz számláikat kizárólag elektronikus formában kell majd fogadniuk, megszűnik a papíralapú vagy e-mailen küldött PDF formátumú számlák lehetősége.

2025 január 1-től a hazai vállalkozásoknak csak elektronikus, automatikus adatkinyerésre alkalmas formátumban fogadhatják be a villamosenergia- és földgáz számláikat. Az Európai Bizottság eredetileg idén januárra tervezte a módosítást, de a KKV-k felkészületlensége miatt egy év türelmi időt adtak. A türelmi idő lejárta után már nincs helye további halasztásnak, így a papíralapú vagy PDF formátumú energiaszámlák hamarosan eltűnnek.

A magyar KKV-k 85%-a eddig papíralapú energiaszámlákat használt, és csak 13%-uk alkalmazott automatikus adatfeldolgozásra alkalmas számlákat. Az Európai Bizottság DESI mutatója szerint a hazai KKV-k harmada rendelkezik csak alapszintű digitális ismeretekkel, ami jelentősen elmarad az EU 55%-os eredményétől, és Magyarország a 27 tagállam közül a 25. helyen áll. Magyarország célja, hogy 2030-ra a vállalatok digitalizációs fejlettsége meghaladja az uniós átlagot, és az ország vállalatai az EU TOP10-be kerüljenek. Ehhez a 2025. január 1-től életbe lépő jogszabály is hozzájárulhat, amely a vállalatokat az új formátumú energiaszámlák fogadására kötelezi.

A kötelezettség egyelőre csak a vállalati ügyfelek energiaszámláira vonatkozik, más típusú számlák esetében továbbra is kérhető papíralapú formátum. Az új formátum lehetővé teszi, hogy a számlázó- vagy könyvelőszoftverek automatikusan kinyerjék a számla tartalmát, és a megfelelő konfiguráció után akár egy automatikus utalással kiegyenlítse a számlán szereplő összeget. A dokumentumok tárolása azonban teljesen új kihívást jelent, már nem lehet papíralapon tárolni a számlákat, hanem digitális megoldást kell választani.

Az Audax Renewables energiakereskedő vállalat személyreszabott online ügyfélfiókot hozott létre, ahol a vállalatok áttekinthetik a számlázásukat és egyéb ügyintézés mellett azt is ellenőrizhetik, hogy van-e például tartozásuk. Az Audax minden ügyfelét fel fogja keresni adategyeztetésre, és igény esetén oktatást is tart az új rendszer elsajátítására. Fejes Tibor, az Audax Renewables ügyvezető igazgatója szerint fontos, hogy a vállalatok olyan kapcsolattartási felületeket találjanak, amelyek lehetővé teszik a gördülékeny ügyintézést. Az Audax által létrehozott ügyfélfiók lehetővé teszi, hogy a vállalatok mindig pontosan lássák a számláik státuszát, és egy biztonsági megoldásként is szolgálhat, ha az elektronikus számla elkeveredne az e-mail fiókban.

A hazai vállalatok többsége eddig papíralapon kapta a számláit, amit a pénzügyesek kiegyenlítettek, a könyvelők pedig lefűzték. Az új elektronikus számlákat azonban elektronikus formában kell tárolni, ami többféle megoldást kínálhat. A legegyszerűbb megoldás a számítógép merevlemezén való tárolás, de ez kockázatos lehet például egy NAV vizsgálat esetén. A kibervédelem költsége és humánerőforrás-igénye jelentős lehet, de a legmegfelelőbb megoldás a több helyen, több biztonsági mentés formájában történő tárolás, amelyhez a felhőalapú és/vagy a data center szolgáltatások hatékony megoldást kínálhatnak.

Ezen kívül, jelentős uniós támogatás érkezik Magyarországra a brüsszeli Modernizációs Alapból, amely öt energetikai projektre kért támogatást, és ebből hármat hagyott jóvá az Európai Bizottság 76,8 millió euró (mintegy 30 milliárd forint) összegben. A támogatott projektek között két távfűtési projekt és az energiaközösségek fejlesztése szerepel. Az uniós kibocsátási egységek értékesítéséből befolyt forrásokból érkező támogatás segíti Magyarországot az energiarendszerek korszerűsítésében és az éghajlat- és energiapolitikai céljaik elérésében. A Modernizációs Alapból érkező összeg hozzájárul az EU azon hosszú távú célkitűzéséhez is, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet.