Az érdi víztorony sorsa eldőlt

A 67 éves érdi víztorony helyi védettségét megszüntette az önkormányzat, így a német beruházó kezébe kerül az építmény sorsa.

Az érdi víztorony, mely 67 évvel ezelőtt épült, elvesztette helyi védettségét a város közgyűlésének csütörtöki döntése értelmében. A víztorony lebontását évek óta tervezik, és bár helyi aktivisták tiltakoztak, a Pest Vármegyei Kormányhivatal csak ideiglenes védelmet biztosított számára. Az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára tavaly indította el a műemlékké nyilvánítás előkészítését, de a védelem végül nem valósult meg, így a kormányhivatal idén tavasszal megszüntette az ideiglenes védelmet.

A helyi civilek és a német Krause Kft., amelynek területén a víztorony áll, közötti konfliktus a cég tervezett csarnokfejlesztése miatt alakult ki. Az önkormányzat a helyi védettség megszüntetését azzal indokolta, hogy az iparszegény város jelentős bevételtől esne el, ha a beruházó máshol valósítaná meg a fejlesztést.

Tolmár Klára, a víztorony elbontása ellen tiltakozó civilek képviselője, Lázár János építési és közlekedési miniszterhez fordult, aki válaszában a helyi védelem fenntartásának lehetőségéről írt. Az önkormányzat azonban a német beruházóval tárgyalt, aki ragaszkodott eredeti terveihez, és fenyegetőzött a város elhagyásával, ha nem kapja meg a szükséges engedélyeket.

Az önkormányzat végül döntött: településrendezési szerződést köt a német vállalattal, amelynek értelmében a jogi környezetet a beruházó igényeihez igazítják. Cserébe a cég 47 millió forintot fizet az érdi városfejlesztési alapba, amit az önkormányzat útépítésre és más célra, a lakosság bevonásával fog felhasználni.

Tolmár Klára szerint a 47 millió forint az ára a helyiek számára fontos víztoronynak, és jelezte, hogy jogi lépéseket tervez a közgyűlés döntése ellen.