Kötelezővé váló szűrővizsgálatok: ezt mindenkinek tudnia kell

Összegyűjtöttük, hogy mi mindennel kell tisztában lennünk az előírt szűrővizsgálatokkal kapcsolatban. A kormány által kihirdetett salátatörvény többek között módosítja az egészségbiztosítási jogszabályokat, ami azt jelenti, hogy több népegészségügyi célú szűrővizsgálat is kötelezővé válik 2025. január 1-től.

A törvénymódosítás következtében a méhnyakszűrés – különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára –, az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés, illetve a vastag- és végbélszűrés válik kötelezővé.

Az emlőrák, a méhnyakrák-daganat, illetve a bélrendszeri daganatok vezető halálokoknak számítanak Magyarországon, így ezen betegségek időben történő felismerése mindenképp javítja az életkilátásokat. Magyarországon komoly probléma, hogy a súlyos, sok esetben már előrehaladott daganatos betegségben szenvedő pácienseket gyakran későn diagnosztizálják, ami a korai halálozáson túl az ellátórendszer leterheléséhez és az egészségügyi költségek megnövekedéséhez vezet. A probléma abban keresendő, hogy a lakosságnak csak egy csekély része jár el rendszeres szűrővizsgálatokra. Nemzetközi viszonylatban, Magyarország egyike azon OECD országoknak, akik a legrosszabbul állnak ebben a tekintetben.

• 25 és 65 év között egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként kell majd méhnyakszűrésre (citológiára) menni;
• a 45 és 65 év közöttieknek kétévenként szükséges ellátogatnia emlőszűrésre (mammográfiára);
• 50 és 70 év közötti életkorban pedig kétévenként megismétlendő vastag- és végbélszűrést ír elő a törvénymódosítás.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításának értelmében a társadalombiztosítás fedezni fogja a kiadásokat.

Amennyiben a kötelezettségének a kötelezett vagy a törvényes képviselő nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal rendeli el, ami azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

A vármegyei intézmény vezetője jogosult a hozzá tartozó városi intézmények kapacitásainak átcsoportosítására, csökkentésére vagy szakmai összetételének módosítására a törvénymódosítás szerint. Bár a kötelezően előírt vizsgálatok elvégzésére vonatkozóan az eddig megjelent törvényszöveg nem tartalmaz konkrét információt, azonban az intézmények kapacitásainak átszervezési lehetősége arra utalhat, hogy a vizsgálatok különböző helyszíneken történhetnek a vármegyén belül. Az intézmények közötti kapacitás-átcsoportosítás lehetősége miatt elképzelhető, hogy egyes vizsgálatok elvégzésére más városokba kell utazni az adott vármegyén belül.

Jogosan merül fel a kérdés, hiszen sokan nem engedhetik maguknak, hogy a kötelezően előírt vizsgálatok miatt szabadságot vegyenek ki, vagy elessenek napi jövedelemüktől. Azonban erre a lehetőségre nem tér ki a vonatkozó szövegrész.

Ugyan a törvénymódosítás erről sem nyilatkozik, Rékassy Balázs egészségügyi szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a magánbiztosítók pozitív ösztönzőket alkalmazzanak, például járulékcsökkentést, TB kedvezményt, vagy egészségpénztári hozzájárulást biztosítsanak azoknak, akik rendszeresen látogatják a kötelező szűrővizsgálatokat.