A magyar labdarúgás állami támogatásoktól függ

A magyar élvonalbeli labdarúgócsapatok bevételei 2010 óta folyamatosan növekedtek, ám 2023-ban először nem tapasztalható jelentős növekedés, a csapatok többsége továbbra is jelentős állami támogatásokra támaszkodik.

A G7.hu szerint a magyar labdarúgócsapatok tavalyi összesített bevételei nem nőttek érdemben, annak ellenére, hogy az állami támogatások mértéke növekedett. A 2023/2024-es szezonban az NB I-es csapatok közel 56 milliárd forintból gazdálkodhattak, ami 10 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A liga költségvetése még a csapatok számának 2015-ös csökkentése után is növekedett, azonban 2023-ban a csapatokat fenntartó cégek összesített árbevétele nem mutatott növekedést. A piaci bevételek helyett az állami támogatások játszottak nagyobb szerepet a bevételnövekedésben.

A cégek árbevétele 2023-ban 31 milliárd forint volt, ami körülbelül 50 millió forinttal kevesebb az előző évinél. A támogatások növekedése ellenére a liga összességében milliárdos veszteséget szenvedett el, amit két túlköltekező csapat, a Fehérvár és a Fradi okozott.

Az állami támogatások jelentős része központi forrásokból származik, és ezek a klubok legfontosabb bevételi forrásai voltak tavaly, összesen 15,5 milliárd forint értékben. A csapatok további bevételei szponzorációból és különböző jogok értékesítéséből származnak, amelyeket az MLSZ értékesít, majd szétoszt a csapatok között. A közvetítési jogokat a közmédia vásárolja meg, gyakran túlárazva, így közvetetten állami támogatást nyújtva a labdarúgásnak. A szponzorok között gyakran megjelennek állami vállalatok és kormányközeli cégek is.

A jegyértékesítésből származó bevételek a teljes büdzsének csupán 5 százalékát teszik ki, ami még a régiós összevetésben is alacsony. Ennek ellenére a magyar liga a G7.hu szerint mára az egyik leggazdagabbá vált a régióban, az átlagos bevétel több mint tizenegyszerese a 2010-es szintnek, és az osztrák bajnokság után a második leggazdagabb a kelet-közép-európai régióban.