Újra kell tanulnunk a robbanóanyagok használatát

A nyugati országok védelmi kiadásainak növekedése több fegyver beszerzését jelenti, azonban a képzett robbanóanyag-szakértők hiánya komoly problémát jelent a hadiipar számára. A robbanóanyagok nélkül a legmodernebb fegyverek is hatástalanok maradnak.

A NATO-tagállamok védelmi kiadásai jelentős növekedést mutatnak. Lengyelország például GDP-jének 4,1 százalékát költi védelemre, ami jelentős növekedés az öt évvel ezelőtti 2 százalékhoz képest. Svédország védelmi kiadásait megduplázta, Németország pedig külön alapot hozott létre az ukrajnai orosz invázióra válaszul. Ennek ellenére a hadiipari gyártóknál jelentős lemaradás tapasztalható, mivel nincs elég szakember, aki értene a katonai felszerelések elkészítéséhez.

Svédországban a robbanóanyag-ágazat korábban jelentős volt, de ma már alig létezik a cégek által vezetett robbanóanyagszakértő-képzés, és egyetemi tanfolyamok sem léteznek ebben a témában. Bo Janzon, aki négy évtizedet töltött a Svéd Védelmi Kutatási Ügynökségnél, a robbanóanyagok széles körű kutatásával foglalkozott, és bár nyugdíjba vonult, még mindig látja a szakterület jövőjét.

Hatalmas a kereslet, kevés a szakértő

A robbanóanyag-szakértők iránti kereslet ma ismét növekszik. Ukrajnában például súlyos lőszerhiány volt tapasztalható, és a nyugati országok nem tudtak elegendő utánpótlást biztosítani. Matthias Wachter, a Német Ipari Szövetség munkatársa szerint növekszik az emberek érdeklődése a védelmi ipar iránt, de hiányoznak a szakemberek a speciális területeken, mint például a robbanóanyag-fejlesztés.

Nincs királyi út

A robbanóanyagokkal kapcsolatos szakértelem nem szerezhető meg gyorsan, és a szakmához vezető út hosszú és bonyolult. A robbanóanyagok veszélyesek, és rendkívül képzett emberekre van szükség a kezelésükre. Janzon szerint a robbanóanyagok nagyon bonyolultak és különböznek minden más vegyülettől, ezért a szakértelem elengedhetetlen.

Nem amatőröknek való

A robbanóanyagokkal való munka nem amatőröknek való, és a nyugdíjas robbanómérnökök egyedül nem képesek betölteni a szakmai űrt. Az egyetemeknek és a műszaki főiskoláknak el kell kezdeniük a robbanóanyag-technikai szakok megalapítását, és a kormányzati irányítás is szükséges a képzési programok meghatározásához és a jövőbeli munkaerő méretének előrejelzéséhez. Janzon, aki már a 80-as éveit tapossa, gyakran kap felkéréseket tanításra és az iparban való segítségre, de úgy érzi, ehhez már nincs elég energiája.