Polt Péter a hekkertámadásról szóló kérdéseket feljelentésként kezeli és nyomozást kezdeményezett
Polt Péter, a legfőbb ügyész, feljelentésként értékelte Vadai Ágnes, a DK képviselőjének a Külügyminisztériumot érintő orosz hekkertámadásokkal kapcsolatos kérdéseit, és azokat továbbította a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának, ahol már nyomozás is folyik az ügyben.
A legfőbb ügyész 2022. június 7-i válaszlevelében tájékoztatta Vadai Ágnest arról, hogy a kérdéseket elbírálásra továbbította. Vadai Ágnes azután kereste meg Polt Pétert, hogy nyilvánosságra kerültek azok az információk, melyek szerint a magyar külügy tisztában volt a 2021 őszén történt orosz kibertámadásokkal, amelyeket a 2022-es választás előtt még kampányhazugságnak tituláltak.
A Direkt36 2022 tavaszán számolt be először a támadásról, majd a 444.hu is újabb bizonyítékokat hozott nyilvánosságra az esetről idén májusban. A történteket egy videóban is részletesen bemutatták. A 444.hu kiderítette, hogy a külügy tudott arról, mégis tagadta a nyilvánosságnak, hogy orosz hackerek behatoltak az informatikai rendszerébe, aminek nyomán „több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”.
Vadai Ágnes szerint a hekkertámadás több bűncselekmény gyanúját is felveti, többek között a kémkedést, a bűnpártolást, a hivatali visszaélést és a hűtlen kezelést. Emiatt úgy véli, hogy a Legfőbb Ügyészségnek lépéseket kellene tennie az ügyben. "Az ügyészség a törvény rendelkezése alapján eddig is köteles lett volna és köteles lenne kivizsgálni az említett jogügylet vonatkozásában esetlegesen megállapítható jogellenes cselekményeket és az esetleges törvénysértésekkel kapcsolatos büntetőjogi és egyéb más jellegű jogi felelősséget" – fogalmazott a DK-s képviselő.
A Készenléti Rendőrség pénteken arról tájékoztatta Vadai Ágnest, hogy nyomozást folytatnak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 423. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő információs rendszer vagy adat megsértése vétség és más bűncselekmények gyanúja miatt.
Korábban megírtuk, hogy a „legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókok” is kompromittálódtak a külügyben. Mindez a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatójának, Szabó Hedvig altábornagynak a 2021 szeptemberének végén tett jelentéséből derült ki. A külügy informatikai hálózatának helyzetéről aggasztó képet festett.
„A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat.
A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná
– írta Szabó altábornagy a jelentés legelején.
