Magyar háztartások fogyasztása az EU-ban
Az Eurostat adatai alapján a magyar háztartások fogyasztása 2023-ban az európai uniós átlag 70 százalékát tette ki, ami az utolsó helyre sorolta Magyarországot a rangsorban. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint azonban ez az adat nem jelenti azt, hogy Magyarország lenne az unió legszegényebb országa, és félrevezető lenne ebből szegénységre következtetni.
A minisztérium közleményében, melyet Nagy Márton vezet, kiemelte, hogy a magyar családok óvatossági motívuma a szomszédos országban zajló háború következtében erősödött meg, ami természetes reakció. Emellett rámutattak, hogy a lakosság bruttó megtakarítási rátája tovább növekedett, és az EU-ban a legmagasabb, 21 százalék feletti szintet érte el.
A közlemény szerint a magyar családok inkább megtakarítják, mintsem elköltik a jövedelmüket, és Magyarországon a legmagasabb az EU-ban a háztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány a bruttó államadósság arányában. Hozzátették, hogy az elmúlt évtizedben a reálbérek folyamatosan nőttek, és bár az orosz-ukrán háború átmenetileg megakasztotta ezt az emelkedést, a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon már negyedik hónapja folyamatosan nő.
A NGM visszafogottan optimista várakozással zárta közleményét, jelezve, hogy az óvatossági motívum oldódik, ami hozzájárulhat a gazdasági növekedés ütemének fokozásához. A Portfolio elemzése szerint az Eurostat fogyasztási mutatóját nem érdemes részleteiben elemezni, mivel sok mérési probléma adódhat, és a GDP-t, annak komponenseit, valamint a relatív árszinteket nehéz pontosan összehasonlítani. Ezért inkább a hosszabb távú tendenciákra érdemes figyelmet fordítani.
Az NGM szerint nonszensz és szándékos hazugság azt állítani, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa. A magyar családok bruttó pénzügyi vagyona 2022 elejéhez képest több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt, így már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot, és a nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió középmezőnyébe tartozik. E tekintetben Magyarország több térségbeli országot, mint például Szlovákiát, Romániát vagy Lengyelországot is megelőz.
Azonban a magas megtakarítási ráta mellett a fogyasztás 2023-as visszaesése mögött az Európa-bajnok infláció, illetve a reálkeresetek vásárlóértékének csökkenése áll. Az inflációval kapcsolatban a kormány a háborúra és az energiaválságra szokott hivatkozni, ám ezek az érvek nem magyarázzák megfelelően, hogy miért volt az infláció Magyarországon még a hasonló helyzetben lévő szomszédos országokhoz képest is kiemelkedően magas.
