A magyar EU-elnökség az uniós versenyképesség helyreállításán fog dolgozni
Az elmúlt években Európa versenyképessége leszakadt az Egyesült Államoktól és Ázsiától, célunk, hogy a magyar EU-elnökség alatt az Unió felzárkózzon a versenytársakéhoz – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) után Luxemburgban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kiemelte, hogy a magyar részről támogatjuk az uniós országok közötti adóügyi együttműködés erősítését, miközben elutasítjuk a blokkosodást szorgalmazó törekvéseket. A találkozón szó esett az európai iparpolitikáról is, amely alapvető jelentőségű a kontinens versenyképessége szempontjából. A jelenlegi uniós vezetés a blokkosodás irányába halad, most például büntetővámokkal sújtaná a keleti elektromos autógyártókat – ismertette a tárcavezető.
Varga Mihály kifejtette, hogy a magyar álláspont szerint elzárkózás helyett az összekapcsolódás politikájára van szükség a világgazdaságban, ezért elutasítjuk a büntetővámokat. Az európai versenyképesség javítását és tagállami költségvetési bevételek megszilárdítását egyaránt elősegítheti az az „Áfa a digitális korban” javaslatcsomag, amelynek lényege az EU-ban tevékenykedő cégek versenyképességének növelése az adminisztratív költségek csökkentése és a digitalizáció erősítése által.
"Ezt ma még egy tagállam aggályai miatt nem tudtuk elfogadni. Ezzel együtt bízunk abban, hogy a magyar uniós elnökség alatt sikerül egy minden tagállam számára elfogadható kompromisszumos megoldást kidolgoznunk" – emelte ki a pénzügyminiszter.
Az ülésen a pénzügyminiszterek áttekintették a helyreállítási program végrehajtását is, amellyel kapcsolatban Varga Mihály leszögezte, hogy a program – szemben eredeti céljával, a járvány okozta gazdasági károk gyors helyreállításával – évek óta húzódik. A források kifizetése lassú és bürokratikus, sőt, az elmúlt években politikai zsarolások tárgyává is tették, miközben más fronton, például a magyar határvédelmi rendszer miatt pénzbírsággal sújtják Magyarországot.
A tárcavezető emlékeztetett: az álláspontunk világos, bírság helyett uniós hozzájárulás jár Magyarországnak, hazánk már 700 milliárd forintot fordított schengeni határok védelmére, miközben az uniós hozzájárulás mértéke alig haladja meg az 1 százalékot.
Prioritások
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter június 18-án, a Várkert Bazárban mutatta be az Európai Unióban július 1-jén kezdődő magyar soros elnökség prioritásait. Bóka János elmondta, a magyar kormány egy cselekvő, aktív elnökségre készül, és szerinte egy sikeres magyar elnökség Európa sikerét is jelenti.
Bóka János hét témát jelölt meg, amivel a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) az elnökeként a magyar kormány szeretne előrelépést elérni:
- új európai versenyképességi megállapodás;
- az európai védelmi ipar megerősítése;
- külső határok védelmének megerősítése, migráció kezelése;
- érdemalapú, objektív előírások szerinti és kiegyensúlyozott bővítéspolitika;
- stratégiai vita a kohéziós politika jövőjéről;
- gazdaközpontú agrárpolitika megvalósítása;
- illetve a demográfiai kihívások kezelése.
Jelenleg úgy számolnak, a kormány több mint 120 dossziét örököl meg az előző, belga elnökségtől – ebből 50 dosszié jelenleg a Tanács előtt áll, 30 dosszié pedig az EP és a Tanács közötti egyeztetésnél tart.
Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar EU-elnökség során válaszokat kell találnunk az Európai Unió versenyképességének helyreállítására. Nagy hangsúlyt fordítanak majd az uniós versenyképességi és demográfiai kihívásokra, a zöld gazdasági átállásra, a gazdabarát agrárpolitikára és a bővítési folyamat felgyorsítására. A járvány és a háború kitörése felgyorsította Európa gazdasági térvesztését, az Unió folyamatosan veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben.
"A magyar EU-elnökség ezért nagy hangsúlyt fordít majd az európai versenyképességre, csökkenteni kell az Unió és versenytársai közötti növekedési és innovációs szakadékot" – hangsúlyozta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter rámutatott: a Pénzügyminisztérium szakértői felkészültek a 2025. évi uniós költségvetés elkészítésére, emellett elnökségi prioritás lesz a védelempolitika és a kohéziós politika erősítése. Varga Mihály emlékeztetett: a júliusban kezdődő magyar elnökség után Lengyelország veszi át a soros elnökséget. Lengyelország 2023-ban Magyarország 3. kereskedelmi partnere volt, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri az 5 százalékot.
