Figyelőlistára került a japán jen

Az amerikai pénzügyminisztérium figyelőlistára helyezte a japán jent, miután a jegybank az elmúlt hónapokban többször is devizapiaci intervenciót hajtott végre.

A pénzügyminisztérium szerint nem maga a devizaintervenció, hanem a kétoldalú kereskedelem magas aránya és a japán folyó fizetési mérleg nagy többlete vezetett a figyelmeztetéshez. Japán így csatlakozott olyan országok sorához, mint Kína, Németország, Malajzia, Szingapúr, Tajvan és Vietnám. Kína esetében azonban az amerikai pénzügyminisztérium árfolyam-manipulátorként is aposztrofálta az országot, de Japánt nem illette ezzel a minősítéssel. A pénzügyminisztérium kiemelte, hogy a lebegő árfolyamrendszerek esetén a beavatkozásnak indokoltnak és jól kommunikáltnak kell lennie.

A pénzügyminisztérium jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy azok az országok, amelyek mesterségesen gyengítik a valutájukat, versenyelőnyhöz juthatnak. Az erős dollár miatt azonban a legtöbb devizapiaci beavatkozás nem a versenyképesség növelésére, hanem a spekulatív mozgások megfékezésére irányult, és ebben a tekintetben Japán sem kivétel.

Amennyiben egy országot árfolyam-manipulátornak minősít a pénzügyminisztérium, az nem von maga után azonnali következményeket, de kötelezi az amerikai törvényhozókat, hogy párbeszédet kezdeményezzenek az érintett ország vezetőivel. Ha egy év elteltével sem történik változás, mérsékelt szankciók léphetnek életbe, mint például az amerikai közbeszerzésekből való kizárás.

Az Egyesült Államok legutóbb 2019-ben, Donald Trump elnöksége alatt nevezte meg Kínát árfolyam-manipulátorként, de öt hónap elteltével a listáról törölték, hogy előnyt szerezzenek a kereskedelmi tárgyalásokban.

Az amerikai jegybank kamatemelési ciklusa miatt a japán jen folyamatos nyomás alatt áll a kamatkülönbözet növekedése következtében. A jen alacsony kamatai miatt népszerű carry trade deviza, vagyis a befektetők jenben vesznek fel hitelt, hogy magasabb hozamú külföldi eszközökbe fektessenek.

Japán csak az idei évben 62 milliárd dollár értékben avatkozott be a devizapiacon, miután a jen 34 éves mélypontra került a dollárral szemben. Az áprilisi és májusi intervenciók csak ideiglenes megnyugvást hoztak, a jen gyengülő trendjét nem sikerült megállítaniuk, de elegendőnek bizonyultak a spekulatív hullám letörésére és a gyengülés felgyorsulásának megakadályozására.