Amerika aggodalmát fejezi ki Putyin észak-koreai fegyverszállítási tervei és nukleáris fenyegetései miatt
Amerikai vezetők kifejezték aggodalmukat Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azon felvetése kapcsán, hogy Oroszország fegyvereket szállíthat Észak-Koreának, ami jelentős feszültséget okozhat a Koreai-félszigeten, valamint újabb nukleáris fenyegetéseket tett.
Egy magas rangú amerikai képviselő szerint Vlagyimir Putyin javaslata, hogy Oroszország fegyvereket szállítson Észak-Koreának, "elképesztően aggasztó" helyzetet teremthet. Putyin a hét elején tett látogatást Phenjanban, ahol Kim Dzsongun diktátorral védelmi egyezményt írt alá, amely katonai segítségnyújtást ígér a két ország között, ha bármelyiküket támadás érné.
Az amerikai külügyminisztérium szerint az orosz fegyverek észak-koreai szállítása "természetesen destabilizálná a Koreai-félszigetet", és attól függően, hogy milyen típusú fegyverekről van szó, megszegheti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyeket maga Oroszország is támogatott. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a szerződés komoly fenyegetést jelent a félsziget békéjére, különösen most, hogy a két Korea közötti viszony a szokásosnál is feszültebbé vált.
A feszültség jeleit mutatja, hogy Észak-Korea szeméttel töltött léggömböket küldött át a határon, amire Dél-Korea propagandával válaszolt, és a dél-koreai katonák figyelmeztető lövéseket is leadtak, miután északi katonák a hónapban többször is átlépték a határt. A legutóbbi ilyen incidens során észak-koreai katonák csütörtökön reggel lépték át a demilitarizált övezet közepén húzódó vonalat, de a dél-koreaiak figyelmeztető lövéseire visszavonultak. Kedden több tucat katona lépte át a demarkációs vonalat, ami a közelben lévő taposóaknák felrobbanása miatt történt. Ebben a hónapban már másodszor történt hasonló határsértés, amikor észak-koreai katonák véletlenül átléptek a határt építési munkálatok közben, de a dél-koreai hadsereg figyelmeztető lövéseire mindkét alkalommal visszahúzódtak.
Putyin ázsiai körútja során Vietnámban is megállt, ahol kijelentette, hogy ha más országok rakétákat küldhetnek Ukrajnának, akkor Oroszország is fenntartja a jogot, hogy fegyvereket szállítson más régiókba. Emellett figyelmeztette Dél-Koreát, hogy hibát követne el, ha fegyvereket szállítana Ukrajnának, és ha ez megtörténne, Oroszország olyan lépéseket tenne, amelyek nem tetszenének a dél-koreai vezetésnek.
Dél-Korea, amely egyre inkább fegyverexportőrként van jelen a nemzetközi piacon, nemrégiben fontolgatta a fegyverszállítás lehetőségét Ukrajnának. Az ország eddig humanitárius segélyt és egyéb, nem katonai jellegű támogatást nyújtott, de Jun Szogjol elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Szöul felülvizsgálja az Ukrajnának nyújtott fegyverekkel kapcsolatos álláspontját. A Dél-Korea egyik legnagyobb fegyverexportőre azt nyilatkozta, hogy át fogja gondolni azt a régóta fennálló politikát, amely megakadályozta, hogy közvetlenül fegyvert szállítsanak Ukrajnának.
Jens Stoltenberg, a NATO jelenlegi vezetője korábban már kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy Oroszország segíthet Észak-Koreának a ballisztikus és nukleáris rakétaprogram továbbfejlesztésében.
Putyin újabb fenyegető kijelentést tett, amelyben kifejtette, hogy Oroszország fontolóra vette annak lehetőségét, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját. A döntést azzal indokolta, hogy a nyugati stratégiában csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének „küszöbét”, és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki.
Az orosz vezető nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva precíziós fegyverekkel lássa el Phenjant, és azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy illegitim szankciókat vezetett be Észak-Koreával szemben, amelyeket Leningrád náci blokádjához hasonlított.
Putyin a NATO-t is megvádolta azzal, hogy Oroszország számára biztonsági fenyegetést hoz létre Ázsiában, és hangsúlyozta, hogy Dél-Koreának nincs miért aggódnia, mert Oroszország csak agresszió esetén nyújt katonai segítséget Észak-Koreának.
Az orosz elnök kijelentette, hogy az orosz fegyveres erőknek nem célja Harkiv megközelítése, és rámutatott, hogy a Nyugat nem mond le arról a tervéről, hogy „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra. "Oroszország számára ez az államisága végét jelenti (...) Ez az orosz állam ezeréves történetének végét jelenti. Azt hiszem, ez mindenki számára világos. És akkor felmerül a kérdés: miért kellene félnünk? Nem jobb, ha elmegyünk a végéig? Ez elemi formai logika" – fogalmazott Vlagyimir Putyin.
A dél-koreai elnöki hivatal elítélte az Oroszország és Észak-Korea közötti védelmi egyezményt mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait sértő, a nemzetbiztonságot fenyegető lépést. Dél-Korea pénteken Szöulba hívta Georgij Zinovjev orosz nagykövetet, hogy ismertesse Szöul álláspontját a Moszkva és Phenjan között aláírt „átfogó stratégiai partnerségi” szerződéssel kapcsolatban.
Kim Honggjun dél-koreai külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Észak-Korea orosz katonai támogatása sérti Dél-Korea biztonságát és elkerülhetetlenül negatív hatással lesz Szöul és Moszkva kapcsolatára. Az orosz nagykövet válaszában hangoztatta, elfogadhatatlanok az Oroszországgal szembeni "zsarolási és fenyegetési kísérletek", és hogy az Oroszország és a KNDK közötti együttműködés nem irányul harmadik országok ellen, megfelel a nemzetközi jog elveinek és normáinak, hozzájárul a béke és stabilitás megerősítéséhez a Koreai-félszigeten.
A megállapodást követően észak-koreai disszidensek egy csoportja újabb Phenjan-ellenes röplapokat szállító léggömböket küldött át a Koreai-közi határon észak felé. Kim Dzsongün észak-koreai vezető húga, Kim Jodzsong kijelentette, hogy Phenjan várhatóan újabb szemeteszsákokat szállító ballonokat fog Dél-Korea területére küldeni. Észak-Korea az utóbbi hetekben több mint ezer hasonló léggömböt juttatott át a két Koreát elválasztó határon.
(MTI)
