MNB: Reformra szorul a nyugdíjpénztári szektor!

Az MNB szerint sürgős reformra van szükség az önkéntes nyugdíjpénztári szektorban, mivel a megtakarítások és a tagok száma egyaránt csökkenő tendenciát mutat.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások csökkenése aggodalomra ad okot a Magyar Nemzeti Banknál (MNB). Az elmúlt 15 év során jelentősen, körülbelül 300 ezer fővel csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma, 2023 végére 1,1 millió személyre mérséklődött a csúcspontot jelentő 2008-as adathoz képest. Idén márciusban a nyilvántartott tagok száma már csak 1,07 millió fő volt, ami körülbelül 13,5 ezer taggal kevesebb az egy évvel korábbi adatnál. Az idei év első negyedévében csupán 7365 új belépőt regisztráltak a pénztárak.

A fiatalabb generációk körében is csökken az érdeklődés az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer iránt. Míg 2002-ben a 45 évesnél fiatalabbak közül 677 ezren voltak tagok, addig 2022-re ez a szám 412 ezerre esett vissza. Ez a tendencia jelentősen felgyorsítja a nyugdíjpénztári tagság öregedését a társadalom átlagához képest.

Az MNB hangsúlyozza, hogy a nyugdíjpénztárak fontos szerepet töltenek be a tőkepiac finanszírozásában, ezért létfontosságú a hosszútávú működőképességük fenntartása, amihez reformokra van szükség.

Az MNB már öt évvel ezelőtt kidolgozott egy reformtervet az önkéntes nyugdíjpénztárak számára. A Matolcsy György vezette szervezet által készített koncepció szerint a nyugdíjcélú és az egészségcélú megtakarításokat úgynevezett jóléti alapokba helyeznék át. A tervezet értelmében minden munkavállalót automatikusan bevonnanak a rendszerbe, de maguk az állampolgárok dönthetnének arról, hogy munkáltatójuk mennyi pénzt utaljon át a számlájukra. A tervezett számlák két részre oszlanának: egy nyugdíj- és egy egészségzsebre. A 2019-ben ismertetett terv szerint az állam adókedvezményekkel ösztönözné a megtakarításokat, és felmerült a lehetősége annak is, hogy normatív támogatással segítsék az alapokat.