Másfélfok: A párologtatás a leghatékonyabb eszköz a kánikula ellen

A városi hőszigethatás fokozódása és a hőségnapok számának növekedése komoly problémát jelent, amely gazdasági és egészségügyi hatásokkal is járhat, mint például a többlethalálozás. A Másfélfok elemzése szerint a kánikulai napok ellen a párologtatás növelése a legalkalmasabb megoldás.

A városi területek jelentősen melegebbek a sűrű beépítettség és a burkolóanyagok nagyobb hőelnyelése miatt, míg a külső, kevésbé beépített területek hűvösebbek a növényzettel és parkokkal borított területeknek köszönhetően. A városokban a beérkező napsugárzás nagyobb része raktározódik el, ami a felszín feletti légréteg melegítésére szolgál. Egy nyári estén például Budapestről Budakeszire utazva több fokos hőmérséklet-különbséget is érezhetünk.

A Másfélfok szerint a hőszigethatás csillapítására a zöldfelületek bővítése mellett a párologtatás és az annak során felszabaduló energia a legmegbízhatóbb megoldás. Ehhez azonban szükséges a párologtatáshoz szükséges vízmennyiség biztosítása, amely részben a csapadékból származhat. A 2021 júliusában egy délelőtt lehullott 1,7 mm csapadék elpárolgásához szükséges energia Budapest belterületén körülbelül 400 GWh, ami a Paksi Atomerőmű kilenc napi energiatermelésével egyenértékű.

A klímaváltozás miatt a csapadék egyre kevésbé kiszámítható, így a Másfélfok szerint mesterségesen is pótolni kell a párologtatást. Egyik lehetőség a csapadékvíz megtartása és hasznosítása, valamint a tisztított szenny- és szürkevíz felhasználásának ösztönzése. Az elemzés szerint a szükséges technológiai megoldások már rendelkezésre állnak.