A NATO-főtitkár szerint szankciókat kellene bevezetni Kína ellen
Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkár szerint a szervezetnek szankciókat kellene bevezetnie Kína ellen, mivel az ország technológiát ad át Oroszországnak, amit az Ukrajna elleni háborúban használhatnak fel. Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO-tagállamoknak el kellene gondolkodniuk a lehetséges gazdasági következményeken.
A BBC-nek adott interjúban Stoltenberg kiemelte, hogy Kína két módon próbál érvényesülni: támogatja az orosz háborús erőfeszítéseket, miközben megpróbálja fenntartani kapcsolatait az európai szövetségeseivel, ami szerinte hosszú távon tarthatatlan. A főtitkár szerint Oroszország nem mutatja a háború enyhítésének jeleit, és a svájci békecsúcson sem mutatott kompromisszumkészséget, hanem a találkozót időpocsékolásnak nevezte. Oroszország álláspontja szerint csak akkor hajlandó béketárgyalásokat folytatni, ha Ukrajna lényegében megadja magát. Vlagyimir Putyin orosz elnök a béketárgyalások feltételeként többek között azt szabta meg, hogy az ukrán csapatoknak ki kell vonulniuk a de facto Donyecki és Luhanszki Népköztársaságból, valamint a Herszoni és Zaporizzsjai területről, és Ukrajnának hivatalosan el kell utasítania a NATO-csatlakozást.
Stoltenberg szerint a NATO-tagországok jelenleg is egyeztetnek a lehetséges szankciókról Kínával kapcsolatban. A főtitkár hozzátette, hogy Kína kulcsfontosságú technológiákat ad át az oroszoknak, amelyek nélkülözhetetlenek az Ukrajna elleni harcban felhasznált fegyverek gyártásához. Stoltenberg szerint, ha Kína nem változtatja meg az álláspontját, akkor a NATO-nak el kell gondolkodnia a gazdasági következmények bevezetésén. Említést tett arról is, hogy nem ez lenne az első alkalom, hogy Pekinget szankcionálják az Oroszországnak nyújtott támogatásaiért, hiszen az Egyesült Államok már korábban bevezetett korlátozásokat, amelyek legalább húsz kínai céget érintettek. Kína viszont tagadja, hogy halálos fegyvereket adna el az oroszoknak, és hangsúlyozza, hogy a kettős felhasználású termékek exportját rendkívül körültekintően kezeli, a törvényeknek és előírásoknak megfelelően.
Ezzel párhuzamosan, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető megállapodást kötött, hogy fejlesztik országaik stratégiainak tekinthető kapcsolataikat. Putyin 24 év óta először látogatott Észak-Koreába, és megfogadta, hogy elmélyíti a kereskedelmi és biztonsági kapcsolatokat a nukleáris fegyverekkel rendelkező országgal, továbbá támogatja az Egyesült Államokkal szemben. A KCNA állami hírügynökség szerint a két vezető találkozója az Észak-Korea és Oroszország közötti barátság és egység „legyőzhetetlenségét és tartósságát” bizonyítja. Washingtoni és szöuli tisztviselők arról is beszámoltak, Észak-Korea fegyvereket szállított Oroszországnak, hogy segítsen neki az ukrajnai harcokban. Moszkva és Phenjan azonban tagadta a fegyverszállításokat, viszont megfogadták, hogy fellendítik a katonai kapcsolatokat, esetleg közös hadgyakorlatokkal. Észak-Korea továbbá „teljes mértékben támogatja” Oroszország ukrajnai invázióját, ami tovább erősíti a két ország közötti szövetséget.
Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken szerint Oroszország kétségbeesetten keres új forrásokat, ebben Kína segíti, amely az orosz gépipari import 70 százalékát adja és Kínából jut oroszországba a mikrocsipek 90 százaléka is. "Ennek véget kell vetni" – mondta Blinken. A NATO főtitkára Washingtonban tárgyalt az amerikai külügminiszterrel, és közös sajtótájékoztatójukon Stoltenberg is megerősítette, hogy Kína nem tarthat fenn szokásos kereskedelmi kapcsolatokat Európával úgy, hogy eközben támogat egy olyan háborút, amilyet Európában a II. világháború óta nem láttunk.
Az Észak-Korea elleni nemzetközi szankciókat az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyetértésével hozták, de Oroszország saját helyzete miatt kezdi feszegetni a szankciós rendszert, élve vétójogával. Észak-Korea jelentős erőforrásait haderejére költi, miközben a lakosság gyakran nélkülöz, és a 90-es években súlyos éhínséggel is szembe kellett néznie. Kim Dzsongun alatt felgyorsultak a rakétatesztek, és az ország kereskedelmi lehetőségei korlátozottak, gyakran az illegális, szankciókat megkerülő tevékenységekben talál magának anyagi forrást. Észak-Korea jelentős lőszerkészletéből már részben el is juttatott szállítmányokat Oroszországnak, amelyeket az Ukrajna ellen indított háborúban vet be az orosz hadsereg.
Van azonban egy olyan legális kereskedelmi ágazat is, amelyben Észak-Korea az egyik legjelentősebb exportőr: az emberi haj, szempilla és arcszőr. Ez a Kínába irányuló legális export 60 százalékát le is fedi, az export 70 százaléka és az import 99 százaléka Kínából érkezik. Hajból és arcszőrből Észak-Korea 167 millió dollár értékben exportált Kínába tavaly, ami 1680 tonna emberi szőrt jelent. Az üzlet nem egyirányú: a nyersanyag Kínából is jön, Észak-Koreában pedig – részben akár táborokban családjaikkal együtt őrzött politikai foglyok kényszermunkájával – copfokat, parókákat, szempillákat, szakállt, bajszok készítenek belőle. A kész termék visszajut Kínába, amely reexportálja azt, így a végső felhasználó nem is tudja, hogy Észak-Korea jogfosztott munkaereje is benne van a lófarkakban és méretes műszempillákban.
Putyin és Kim Dzsongun átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amely kölcsönös védelmi záradékot is tartalmaz, vagyis az egyik országot sújtó külső agresszió esetén a másik ország a megtámadott fél segítségére siet. Hasonló kollektív védelmi elvet tartalmaz a NATO alapszerződése is. Putyin külön felhívta a figyelmet arra, hogy egyes nyugati országok a közelmúltban engedélyezték, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel orosz területeket támadjon. Ezek nem csak állítások, ez már most zajlik, és mindez durván sérti azokat a korlátozásokat, amelyeket a nyugati országok különböző nemzetközi kötelezettségek keretében vállaltak – jelentette ki Putyin. Oroszország mellett Észak-Korea is rendelkezik atomfegyverekkel.
