Friss kutatás a rákszűrés hazai helyzetéről

A magyar lakosság csaknem fele nem vesz részt szűrővizsgálatokon, ami aggodalomra ad okot, különösen a dohányosok és a mammográfiás vizsgálatok elkerülése miatt. Az Affidea reprezentatív kutatása szerint a magyar lakosság majdnem fele, 49 százaléka egyáltalán nem jár szűrővizsgálatokra, különösen a férfiak, a 39 év alattiak és a nyolc általánost végzettek körében magas ez az arány. Tersztyánszky Rita, az Affidea járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója szerint a szűrővizsgálatok hatékonysága az egyén elhatározásától, az intézményrendszertől és az információ eljutásától függ.

A szűrővizsgálatokra járók többsége legfeljebb 25 ezer forintot költ, míg a diplomások közül többen 25-50 ezer, sőt 50-75 ezer forintot is hajlandóak évente ráfordítani. Bányai Éva, Széchenyi-díjas pszichológus hangsúlyozza az egészségnevelés fontosságát és a stressz szerepét a daganatos betegségek kialakulásában, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a stressz gyengíti az immunrendszert, amely így „nagyobb eséllyel ad lehetőséget a rákos sejtek burjánzásának”.

A tüdőrák kapcsán Farczádi Enikő, az Affidea onkológusa szerint évente hétezer új esetet regisztrálnak és 6500-an halnak meg a betegségben Magyarországon. A nők körében az emlőrák évente nyolcezer új beteget érint, és kétezer haláleset köthető hozzá, de csak a behívott nők 41 százaléka veszi igénybe az ingyenes mammográfiás szűrővizsgálatot. A vastagbéldaganat és a prosztatarák is jelentős halálozási és megbetegedési arányokkal bír, de a szűrővizsgálatok segíthetnének a korai felismerésben.

A szakemberek szerint a genetika és a környezeti tényezők befolyásolják a szűrővizsgálatok szükségességét, és többféle vizsgálatot ajánlanak különböző korosztályoknak és kockázati csoportoknak. A szűrővizsgálatok országszerte elérhetőek az állami intézményekben, vagyis aki akar, az anyagi lehetőségektől függetlenül el tud menni ezekre a vizsgálatokra. Bányai Éva a hipnózis terápiás alkalmazásairól is beszélt, kiemelve annak hatékonyságát többek között a fájdalomcsökkentésben és a szűrővizsgálatok során jelentkező klausztrofóbia leküzdésében.

A magyarok több mint fele fél a daganatos megbetegedéstől, mégis csak minden ötödik megkérdezett tesz meg minden tőle telhetőt a megelőzés érdekében. Kiderült a kutatási eredményekből, hogy a passzív dohányzók nem járnak tüdőszűrésre, az aktív dohányzók nem akarnak leszokni. A nők közel fele évente jár tüdőszűrésre, míg a férfiaknak csak harmada.

• Tüdőszűrés 40 éves kortól évente javasolt azoknak is, akiknél nincs magas rizikó a tüdőrák kialakulására.
• A melanómaszűrésre 30 éves kor fölött évente ajánlott járni.
• A nőknek a mammográfiai vizsgálat 45 és 65 éves kor között kétévente, a méhnyakrák-szűrés 21 éves kortól három évente ajánlott.
• A férfiaknak 50 éves koruk felett a rendszeres prosztatavizsgálat és a vastagbéldaganat szűrése javasolt.