Magyarország gazdaságfehérítési eredményei és adópolitikája

Magyarország az Európai Unióban az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést hajtotta végre a 2010-es kormányváltás óta, amelynek eredményeként az áfarés mértéke jelentősen, 22 százalékról 4,4 százalékra csökkent, és a GDP-arányos adóelvonás is 40 százalékról 35 százalékra mérséklődött.

Varga Mihály pénzügyminiszter az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésén beszélt arról, hogy a kormány 2010-ben átalakította az adórendszert, a munkát terhelő adózás helyett a fogyasztási típusú adókra helyezve a hangsúlyt. Az szja legmagasabb kulcsa 36 százalékról 15 százalékra, a társasági adó pedig 20 százalékról 9 százalékra csökkent, ami az Európai Unióban a legalacsonyabb érték. A munkáltatókat terhelő adók is jelentősen, 33,5 százalékról 13 százalékra mérséklődtek.

Ezek az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország az adóversenyképesség terén a 38 OECD tagállam között a 11. helyre került. Varga Mihály kiemelte, hogy az EU-elnökségi ciklus fő célja az európai gazdaság versenyképességének megerősítése lesz, amelynek egyik legfontosabb eleme az adókörnyezet.

A gazdaságfehérítést elősegítette az elektronikus pénztárgépek 2014-es bevezetése, az EKÁER rendszer 2015-től, valamint az online számlázás 2018-tól. Az Európai Unióban elsőként Magyarországon válhat általánossá az elektronikus nyugta, amely később akár okostelefonon is visszakereshető lesz.

A pénzügyminiszter hozzátette, hogy a kormány gazdaságpolitikájának mintájára már több ország is átvett megoldásokat, példaként említve Lengyelországot, amely 2017-ben a magyar példa alapján vezette be a saját EKÁÉR-rendszerét. Varga Mihály szerint a kormány célja változatlan: adócsökkentés, hatékonyabb adóbeszedés és egyre arányosabb közteherviselés.

Az IOTA elnöki tisztségét a 2023-2024-es ciklusban július elsejéig Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke töltötte be. Az adóügyekért felelős államtitkár, Izer Norbert szerint a magyar adópolitika az elmúlt közel másfél évtizedben jelentős erőfeszítéseket tett a gazdasági növekedés és a versenyképesség erősítése érdekében, és az eredményeket nem csak a hivatalos statisztikai adatok, hanem a nemzetközi versenyképességi rangsorok is visszatükrözik.