Magyarország a háztartások fogyasztásában az EU sereghajtója, de az építőiparban kiemelkedő növekedést ért el
2023-ban Magyarország háztartásainak fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát tette ki, ami az Európai Unióban a legrosszabb érték. Ezzel még Bulgária is megelőzte, ahol a háztartások fogyasztása az uniós átlag 73 százalékára rúgott.
A háztartások tényleges végső fogyasztása (AIC) fontos mutatója egy ország lakosságának életszínvonalának, mivel a magasabb fogyasztás több áru és szolgáltatás igénybevételét jelenti. Magyarország ebben a tekintetben régóta lemaradásban van, a román háztartások már évekkel ezelőtt megelőzték a magyarokat, és 2023-ban már a bolgár háztartások is. Ez részben a magas magyar infláció és a csökkenő reálkeresetek következménye. A magyar fizetések vásárlóereje jelenleg a két évvel ezelőtti szinten áll.
A megélhetési rangsorban Magyarország és Bulgária mögött Szlovákia és Lettország helyezkedik el az uniós átlag 75 százalékával. Összesen 17 tagállam maradt az uniós átlag alatt, míg az átlagot meghaladó 10 tagállam között Luxemburg, Hollandia és Ausztria állnak az élen, utóbbi 117 százalékos értékkel.
A gazdasági teljesítmény tekintetében Magyarország egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 76 százalékát érte el, ami hátulról az ötödik helyet jelenti. Bulgária itt is a lista végén található, míg Magyarország megelőzte Szlovákiát, Görögországot és Lettországot. Az osztrák gazdaság teljesítménye az uniós átlag 123 százalékán áll, míg Luxemburg és Írország 200 százalék fölötti értékeket produkálnak.
A magyar kormány számára különösen kellemetlen lehet, hogy a családtámogatási rendszerük ellenére Románia gyerekes háztartásai is megelőzték a magyarokat. A családi adókedvezmény értéke a halmozott infláció miatt gyakorlatilag megfeleződött 2011 óta.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint nem érdemes az egy főre jutó GDP-t, az AIC-t vagy a fizetések értékét figyelembe venni. Ehelyett egy kormányközeli kutatóintézet 2021-es összehasonlítását ajánlotta, és Románia eladósodásra épülő gazdaságpolitikáját bírálta. Románia államadóssága azonban a GDP 50 százalékát sem éri el, míg Magyarországé 70 százalék fölött van. Magyarország költségvetése évek óta túlköltekezik, és a kormány idén is megemelte a hiánycélt.
Az Eurostat friss jelentése szerint a magyar háztartások fogyasztása az európai uniós átlag 70%-án állt 2023-ban, ezzel az utolsó helyre csúszott vissza a rangsorban. Az előzetes adatközléskor még volt 0,1 százalékpontos előnyünk Bulgáriával szemben, de a revízió mértéke akkora, hogy az előzés valószínűleg a későbbi felülvizsgálatok során is fennmarad.
A régió egyébként az uniós tagság 20 éve (Románia és Bulgária esetén 17 éve) során egyértelműen felzárkózott, a lakossági fogyasztás jelentősen közeledett az unió átlagához. Azonban a legkisebb előrelépést a két kiugróan fejlett ország (Csehország, Szlovénia) mellett Magyarország érte el, ahol csak 6 százalékkal sikerült javítania az EU-átlaghoz képest, míg például a lengyelek 29, a szlovákok 17, a horvátok pedig 18 százalékkal léptek feljebb.
Az Eurostat a fogyasztási adatok mellett az egy főre jutó GDP felülvizsgálat adatait is közreadta. A magyar pozíció nem változott, bár az egész értékre megadott mutatóban már nincs előnyünk Horvátországgal szemben, mindkét ország az uniós átlag 76%-án áll.
A lesújtó eredmény okai között „szerepel a régión belül az átlagnál kisebb felzárkózási ütem, a háztartások alacsony eladósodottsági és (makrogazdasági szinten) magas megtakarítási szintje, illetve az, hogy a megtermelt jövedelemnek igen nagy része fordítódik fogyasztás helyett beruházásra” - teszi hozzá a Portfolio, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy ezt a mutatót nem érdemes nagyítóval nézegetni, mert nehéz pontos adatokat közölni, inkább a trendek érdekesek.
Ugyanakkor, az építőipari termelés terén Magyarország kiemelkedő növekedést ért el Európában. Az Eurostat által publikált adatok szerint havi és éves szinten egyaránt Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az építőipari termelés áprilisban. Az euróövezetben átlagosan csökkenést tapasztaltak, míg az EU-ban enyhe növekedés volt megfigyelhető. Áprilisban Magyarországon 11,1 százalékkal, éves viszonylatban pedig 15,6 százalékkal nőtt az építőipari termelés, ami jelentős előrelépést jelent a régióban és Európában egyaránt.
