Jegybankok aranyvásárlási lázban
Az arany árfolyama az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett, és sorra döntögette meg a korábbi rekordokat, a jegybankok pedig rekordmennyiségű aranyat vásároltak 2022-ben és 2023-ban. A World Gold Council adatai szerint a központi bankok kereslete még tovább növekedhet a következő években.
Az arany árfolyama idén áprilisban és májusban is meghaladta a 2400 dolláros szintet, és az év eleje óta közel 13 százalékkal emelkedett. A geopolitikai feszültségek és a magas inflációs időszakok mellett a jegybankok vásárlásai is hozzájárultak az árfolyam emelkedéséhez.
A világ jegybankjai 2022-ben 1082 tonna, míg 2023-ban 1037 tonna aranyat vásároltak, ami a teljes aranykereslet több mint ötödét tette ki. Az idei első negyedévben a jegybanki vásárlások 290 tonnát tettek ki, ami a teljes kereslet 23 százalékát jelentette.
A World Gold Council 2024. évi központi banki aranytartalékok felmérésében részt vevő 70 válaszadó közül 29 százalék tervezi aranytartalékainak növelését a következő tizenkét hónapban. A válaszadók 81 százaléka számít arra, hogy a jegybanki aranytartalékok szintje emelkedni fog, és 69 százalékuk szerint az arany aránya a jegybanki eszközök között 5 év múlva nagyobb lesz. Ezzel szemben a dollár aránya a válaszadók 62 százaléka szerint csökkeni fog a jegybanki tartalékokon belül.
A fejlett országok jegybankjai is egyre inkább úgy érzik, hogy növelniük kell az arany súlyát tartalékaikban, és a dollár súlyának csökkenésére számítanak. A fejlett gazdaságok központi bankjai közül 60 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik az aranytartalékok szerepének növekedésében hisznek, szemben a tavalyi 38 százalékkal. A fejlett országokban a válaszadók 13 százaléka tervezi arany vásárlását az előttünk álló év folyamán, ami a legmagasabb érték a 6 éve készülő felmérés történetében. A feltörekvő piacokon ez az arány eléri a 40 százalékot is.
A fejlett gazdaságok növekvő hányada - 56 százalék, szemben a tavalyi 46 százalékkal - úgy véli, hogy a dollár részesedése a globális tartalékokból szintén csökkeni fog a következő öt évben. A feltörekvő piaci központi bankok 64 százaléka osztja ezt a nézetet.
Elemzők szerint a dollár tartalékvaluta szerepének lassú eróziója több okra vezethető vissza, többek között a világkereskedelemben csökkenő dollár szerepre, a rekord magasságba kúszó amerikai államadósságra, valamint arra, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni szankciók során fegyverként használták a dollárt, amikor befagyasztották a külföldi orosz jegybanki tartalékokat.
Az aranyat jellemzően a befektetők és a jegybankok is olyan tartalék eszköznek tekintik, amelyik értékállóságát miatt megfelelő fedezetet biztosíthat az infláció ellen. Az elmúlt években tapasztalt árfolyamemelkedés jelentősen növelte a nemesfém iránti keresletet.
Unciánkénti árfolyama első ízben a koronavírus járvány idején lépte át a 2000 dolláros szintet, ahonnan első körben visszapattant. 2020 nyara óta egészen tavaly őszig 1650 és 2000 dollár között oldalazott a kurzus, ahonnan aztán felfelé kitört. Az újabb emelkedési hullámban 2400 dollár fölé drágult majd innen indult egy kisebb korrekció lefelé.
A tavaly ősszel megindult újabb drágulást több tényező erősítette, többek között az Izrael és Hamász közötti konfliktus nyomán stabilizálódó geopolitikai helyzet, valamint a monetáris fordulat, amikor a vezető jegybankok, köztük a Fed, véget vetettek a kamatemeléseknek és elkezdték a kamatok csökkentésének irányába tett lépéseket.
Az elemzők egyelőre megosztottak abban, hogy az arany árfolyama képes lesz-e tovább emelkedni a következő években, de egy biztos: diverzifikációs szerepe nem fog csökkenni.
