Finnország uránbányászatba kezdett

Finnország bejelentette, hogy évente 200 tonna uránt fog kitermelni, ami a NATO nukleáris fegyverkezésével kapcsolatos bejelentés után vált ismertté. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg korábban arról beszélt, hogy a szövetség "nukleáris fegyverkezés" alatt áll, amit Oroszország hadüzenetként értelmezett, de később a NATO tisztázta, hogy csupán a meglévő technika modernizálásáról van szó.

Stoltenberg a svájci békekonferencia után említette meg, hogy tárgyalások folynak "nagyobb mennyiségű atomfegyver bevetéséről", amely az eszkaláció jele lehetne az Oroszország és Kína jelentette fenyegetések miatt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonnal reagált, hangsúlyozva, hogy a főtitkár megjegyzései ellentmondásban állnak a konferencián kiadott nyilatkozattal, amely az atomfegyverrel való fenyegetés vagy használat elfogadhatatlanságát hirdeti.

A NATO szóvivője, Farah Dakhlallah szerint a szervezet nukleáris elrettentési programjában nem történt változás, csupán a meglévő fegyverek és repülők modernizációjáról van szó. Ezzel párhuzamosan Finnország vált az első EU-s országgá, amely uránbányászatot indított, a Terrafame bányavállalat bejelentése szerint.

A Terrafame a Sotkamóban található bányában kezdte meg a természetes urán kitermelését, és a tervek szerint 2026-ra érik el a teljes kapacitást, évente mintegy 200 tonna uránt termelve. A beruházások összköltsége körülbelül 20 millió euró.

A svájci békecsúcs nem hozta meg a várt eredményeket, mivel bár 80 ország és négy szervezet aláírt egy közös nyilatkozatot Ukrajna támogatásáról, ezt később több ország, köztük Irak, Jordánia és Ruanda is visszavonta. Az ISW elemzői szerint Putyin nem érdekelt a jóhiszemű tárgyalásokban, mivel az orosz erők hosszú távú, időigényes harctéri előrenyomulásra készülnek az ukrajnai győzelem érdekében.

Finnország elnöke, Alexander Stubb arra szólította fel Pekinget, hogy gyakoroljon befolyást Vlagyimir Putyinra az ukrajnai műveletek leállítása érdekében.