Mit gondolnak a fogyasztásunkról az élelmiszergyártók?

Bár a hazai vásárlókat jelenleg leginkább az ár érdekli, fontos tudni, hogy a frissföl nem tejföl, a tejital nem tej, a rudacska pedig valószínűleg nem sok húst látott. Sok esetben, ha nem vesszük figyelembe egy élelmiszer beltartalmát – például zsír-, hús-, víz-, fehérje- és vitamintartalmát –, valójában az olcsóbb a drágább.

A tej és tejtermékek piacán szigorú szabályozások vannak érvényben, mind az uniós jog, mind a Magyar Élelmiszerkönyv alapján. Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint oda kell figyelni, hogy ne keverjük össze a margarint a vajjal, a rizsitalt a tejjel, a növényi tömböket a valódi sajtokkal. A növényi tej- és tejtermék-utánzatok gyártói gyakran használnak megtévesztő megnevezéseket, mint például a „vajas ízű margarin” vagy a „növényi alapú sajt”.

Az infláció hatására a tej- és tejtermékfogyasztás visszaesett Magyarországon, és a fogyasztók egyre inkább az olcsóbb márkák felé fordultak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ami az élelmiszerekre, így a tejtermékekre is hatással van. Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint az ár a fő szempont az élelmiszer-vásárlási döntéseinkben, és a gyártók igyekeznek alkalmazkodni a vásárlói igényekhez.

Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint, ha egészségesen szeretnénk táplálkozni, érdemes összehasonlítani a termékek címkéjén szereplő összetevőket. Az összetevők sorrendje a tápanyagtartalomra is utal, és a jó választás az a termék, aminek 10 dekában 1,5 grammnál kevesebb a sótartalma. Az MDOSZ Okostányér ajánlása szerint heti egy húsmentes nap beiktatása is segíthet az egészséges és költséghatékony étkezésben. A drága diófélék helyett választhatjuk az olcsóbb napraforgó- vagy tökmagot, és a fagyasztott zöldségek, gyümölcsök tápanyagtartalma is kiváló.