Az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárás kezdeményezését javasolja Magyarországgal szemben

Az Európai Bizottság szerdán javasolta, hogy a tagállamok indítsanak túlzottdeficit-eljárást a magyar kormány ellen, többek között azért, mert a költségvetési hiánya olyan magas, hogy megsérti a közös szabályokat. A testület bejelentése, miszerint hét tagállammal szemben lép fel a túlzott hiányok miatt, a tavaszi gazdasági csomag részeként történt.

Az EU közös gazdasági szabályai (Maastrichti kritériumok) értelmében elvileg egyetlen tagállamnak sem lehet több mint három százalékos hiánya – vagyis egy állam legfeljebb három százalékkal költhet többet, mint amennyi bevétele van a bruttó nemzeti termékéhez, vagyis a GDP-hez képest, és a különbséget kölcsönökkel kell fedezni. Emellett elvileg az adósságuk sem haladhatja meg a GDP 60 százalékát. Ez szükséges annak elkerülésére, mint ami a 2008-ban kezdődött gazdasági válság során történt. Akkor több ország magas hiánya és óriási kölcsönei majdnem magukkal rántották a többieket, ami különféle pénzügyi mentőakciók bevetését tette szükségessé. (Arról nem is beszélve, hogy nem jó a tagállamnak sem, ha sok adósságot hagy a jövő generációira, amelyeknek aztán sok kamatot kell fizetniük.)

A válság idején a szabályokat szigorították a "Két csomag" és a "Hat csomag" rendelettel. A válság elmúltával, 2016-ban, egy interjúban Jean-Claude Juncker Bizottsági elnök indokolta, miért nem léptek fel Franciaország ellen a szabályok megsértése miatt, azzal, hogy "mert ez Franciaország". Az eljárásokat 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörése óta felfüggesztették. Az Európai Bizottságnak tavaly kellett volna visszahoznia őket némi finomhangolás után, de a tagállamok nem tudtak időben megállapodni a részletekről egymással és az Európai Parlamenttel (EP).

Azóta a folyamatot valamelyest finomították a végső szabályokkal, amelyeket a Tanács és az EP februárban állapított meg és áprilisban szavaztak meg. Eszerint azoknak az országoknak, amelyeknek

• az adóssága a GDP 90 százalékánál magasabb, évente átlagosan egy százalékkal kell csökkenteniük,
• míg azoknak, amelyek 60 és 90 százalék között vannak, fél százalékkal kell csökkenteniük.
• Emellett a kormányzati hiányokat, amelyek meghaladják a GDP három százalékát, másfél százalékra kell csökkenteni, így tartalékot képezve a nehezebb gazdasági helyzetekre való felkészülésre.

Az Eurostat által áprilisban közzétett adatok szerint a magyar államadósság tavaly 73,5 százalék volt, ami megfelel a második kritériumnak, de valójában másfél százalékkal csökkent, ami jóval meghaladja az előírt fél százalékot. Nagyobb probléma a harmadik feltétel: a hiány elérte a 6,7 százalékot, folyamatosan meghaladva a kormány várakozásait. Csak az olasz kormány rögzített ennél magasabb hiányt. Ráadásul a hiány 2020 óta folyamatosan magas, minden évben legalább a 3 százalékos határ kétszeresét éri el. Ezt tovább rontották egyes egyszeri hatások, mint például a járvány vagy a 2022-es választások előtti becsült 1000 milliárd forintos kiadás, amely utóbbi tartalmaz állandó elemeket is (például a 13. havi nyugdíj visszaállítása egy öregedő Magyarországon.)

A kormány tavaly 3,9 százalékos hiánycéllal indult az évbe 2023-ra, míg idén, a szabályok újbóli bevezetésének évében, az EU 3 százalékos követelménye alatt, 2,9 százalékra törekedett. Azonban még a módosított 5,2, majd 5,9 százalékos célt sem tudta tartani 2023-ra, végül 6,7 százalékon zárva.

Az idei évre a 2,9 százalékos eredeti célt 4,5 százalékra módosították, ezt a hiányt áprilisra majdnem el is érték. Más szóval, az év végére szinte lehetetlen lesz betartani a célt, hacsak a kormány nem tesz valamit – növeli a bevételeket (például több adó beszedésével) és/vagy csökkenti a kiadásokat (például a támogatások megnyirbálásával). Áprilisban a kormány összesen 675 milliárd forint értékű közberuházások elhalasztását jelentette be, de Németh Dávid, a K&H Bank makrogazdasági elemzője a Telexnek elmondta, hogy ez az igazítás lehet, hogy nem lesz elegendő a módosított cél betartásához, és szerinte csak körülbelül 5 százalékra fogja csökkenteni a hiányt.

A pénzügyminisztérium jövő évre 3,7 százalékos hiányt jósol, ami még mindig a három százalék felett van, és csak 2026-ra, a következő parlamenti választások évére hozná le 2,9 százalékra.

Magyarországon kívül a túlzottdeficit-eljárást hat másik tagállam – Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország és Szlovákia – esetében javasolták a vizsgált 12-ből. Románia esetében a 2020-ban felfüggesztett eljárást folytatnák.

Az Európai Bizottság gazdasági egyensúlytalanságokat is figyelemmel kísér, amelyek szélsőséges esetekben szintén eljárást válthatnak ki. A tavaszi csomagban 12 országot vizsgáltak. Magyarország több más tagállammal együtt továbbra is egyensúlytalanságokat mutat, de nem tartozik a túlzott kategóriába.

Nincs kezdeti büntetés egy olyan ország számára, amely ellen túlzottdeficit-eljárást indítottak. A nemzeti pénzügyminiszterek a következő alkalommal pénteken találkoznak az EU Tanácsában, ahol a tavaszi gazdasági csomagot tárgyalják (a jelenlegi javaslatok ennek részeként kerültek bejelentésre). Szeptemberben, a magyar elnökség alatt, minden tagállamnak négyéves nemzeti tervet kell bemutatnia a kiadási célokról, beruházásokról és reformokról. Ha ezt a Tanácsnak meg tudják indokolni, akkor további három évet kaphatnak.

A Szabad Európa szerint az Európai Bizottság novemberi csomagja fogja felfedni, hogy mikorra és milyen lépésekben kell a magyar kormánynak csökkentenie a hiányt a megengedett szint alá.

Egyetlen mutatót, a közadósság fenntarthatóságát használják a költségvetési útvonal meghatározására. Vannak kivételek, például a kamatkiadásokra (amely Magyarországon magas), vagy az EU-s támogatásokból finanszírozott fejlesztésekre és a munkanélküli segélyekre.

De ha egy olyan ország, amelyre az eljárás vonatkozik, eltér az útvonaltól, akkor a GDP 0,05 százalékának megfelelő bírságot kaphat, amíg vissza nem tér a helyes útra.

A magyar kormány 2004-ben, az EU-hoz való csatlakozásának évében került túlzottdeficit-eljárás alá, és 2013-ig volt rá vonatkozóan érvényben. Még a csatlakozás előtt, 2002-ben, Medgyessy Péter miniszterelnök választása után, a hiány már kívül volt az ellenőrzésen a kétszer száznapos program elfogadásával.

Medgyessyt 2004-ben Gyurcsány Ferenc váltotta, de ahogy ő fogalmazott az Őszödi beszédében: "négy éven át semmit sem csináltunk", annak ellenére, hogy "annyira túl vagyunk az ország lehetőségein, hogy azt korábban el sem tudtuk képzelni".

A helyzet korrigálására törekedtek a 2006-os választási győzelem után, és különösen Bajnai Gordon alatt, de a globális gazdasági válság, amely Magyarország gyenge fiskális helyzetében csapott le, arra kényszerítette a kormányt, hogy már 2008-ban EU-s mentőcsomagot (valamint IMF-től is) kérjen.

Amikor Orbán Viktor 2010-ben megválasztották, először több költségvetési mozgásteret kért az Európai Bizottságtól. Ezt megtagadták (ami az Index híres cikkét eredményezte "Orbán Brüsszelbe ment egy pofonért"), és ennek eredményeként a kormány bejelentette a tartozások elleni harcot és az Alaptörvénybe égette a hiánycélt, amit azóta gyakorlatilag felhígítottak.

2012-ben a Bizottság javaslatára a tagállamok úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a következő évtől kezdődően Magyarországnak járó felzárkózási (kohéziós) támogatás egy részét a hiány miatt. Végül ezt 2012-ben visszavonták a kiigazítások miatt.

A gyors, pontos és pártatlan hírekért Magyarországról és Magyarországról iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!