A szőrös testek szépsége és társadalmi elfogadottsága
Borotva, epilátor, gyanta, villanófényes szőrtelenítő, szőrtelenítő krém – ezek az eszközök állnak rendelkezésre a drogériákban a szőrtelenítéshez, amely különösen nyáron válik aktuálissá. Azonban egyre több nő és férfi dönt úgy, hogy nem hódol be a társadalmi elvárásoknak, és megbékél a testét borító szőrrel.
A szőr megítélése az idők során változik, és a szépségipar határozza meg a trendeket. K. Horváth Zsolt társadalomtörténész szerint a szőrtelenség normává válása a 2000-es évek elején a szépségipar nyereségét szolgálta, és az online pornográfia terjedése is hozzájárult a testkép átalakulásához. Cini, Korinna és Iris olyan nők, akik évek óta nem szőrtelenítenek, és nem érzik magukat kevésbé szépnek, ápoltaknak vagy nőiesnek emiatt. Gábor, a cikk férfi szereplője szerint elfogadni kell, hogy nem mindenki szereti a szőrt, de nem szabad elítélni azokat sem, akik meghagyják.
Cini a koronavírus-járvány alatt hagyott fel a szőrtelenítéssel, és bár eleinte furcsa volt az emberek reakciója, mára megszokta, hogy szőrös. Gyakran kap negatív megjegyzéseket a közösségi médiában, de ezek ellenére is kitart amellett, hogy a szőr természetes és nőies. Korinna is a járvány alatt döntött úgy, hogy felhagy a szőrtelenítéssel, és bár néha még borotválkozik, nem szeretné sokkolni a környezetét. Iris Anca gyermekkora óta szembesül a szőrzet miatti csúfolódással, de mára elfogadta magát, és nem szőrtelenít a mások kedvéért.
A férfiak körében is megjelent a szőrtelenítés nyomása, de Gábor szerint ez nem tesz senkit sem kevésbé férfiassá vagy nőiessé. Ő maga soha nem szőrtelenített, és elfogadja magát szőrös férfiként. A cikk megjegyzi, hogy Japánban a szőrzetet nőiesség jelképeként tekintik.
Ennek a cikknek az elkészítéséhez az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) alkalmazást használtuk.