A neandervölgyi örökség és az autizmus kapcsolata

Egy friss kutatás szerint a neandervölgyi ősöktől származó genetikai elemek összefüggésbe hozhatók az autizmus spektrumzavarral, amelyek gyakoribbak lehetnek az autizmussal élő személyeknél, mint a népesség többi részénél – számolt be róla a ScienceAlert.

Az emberiség történetében a neandervölgyiekkel való keveredés nyomai ma is fellelhetők a világ számos populációjában, az eurázsiai eredetű emberek DNS-ének körülbelül 2 százaléka származik tőlük. A kutatók egyre inkább érdeklődnek az iránt, hogy ez a genetikai örökség miként befolyásolja jelenlegi egészségi állapotunkat.

Emily L. Casanova és a Loyola Egyetem kutatócsoportja több mint 3400 ember genetikai adatait elemezve kereste a választ arra, hogy a neandervölgyi DNS milyen hatással lehet az autizmus kialakulására. Korábbi kutatások már rávilágítottak, hogy a neandervölgyi genetikai anyag befolyásolja az agy bizonyos szerkezeti jellemzőit, ami összefüggésbe hozható az autizmussal élők hasonló idegi mintázataival.

A kutatók 25 olyan DNS-szekvenciaváltozatot, azaz polimorfizmust azonosítottak, amelyek befolyásolják az agyi génkifejeződést és gyakoribbak az autizmussal élők körében. Néhány polimorfizmus epilepsziával is összefüggésbe hozható, ami gyakran társul az autizmussal.

Fontos megjegyezni, hogy a kutatás nem arra mutatott rá, hogy az autizmussal élők és nem élők között különbözik a neandervölgyi DNS aránya, hanem hogy bizonyos genetikai elemek gyakorisága befolyásolhatja az autizmus kialakulásának esélyét.

A kutatás eredményei bár jelentős bizonyítékokat szolgáltatnak, a kérdés teljes megértéséhez további elemzésekre van szükség. A felfedezések arra utalnak, hogy az amerikai populációkban néhány gyakori, neandervölgyi eredetű allél aktív szerepet játszhat az autizmusra való hajlam növekedésében.