Európa tudományos lemaradása és az innováció új hulláma

Európa a tudomány terén jelentős lemaradásban van a világ vezető technológiai hatalmaival szemben, ami aggodalomra ad okot az uniós tagállamok tudományos akadémiái körében. A kutatásra fordított összegek növelését sürgetik, mivel az EU GDP-jének csupán 2,27 százalékát fordítják alapkutatásokra, ami elmarad a globális éllovasoktól, mint például Dél-Korea (4,9%), az Egyesült Államok (3,5%), Japán (3,3%) és Kína (2,4%). A tudományos akadémiák szerint a GDP-arányos ráfordítást legalább 3 százalékra kellene emelni, hogy megfeleljen a közeljövő ökológiai, társadalmi és gazdasági kihívásainak.

Az európai kutatási ráfordítások alacsony szintje különösen a mesterséges intelligencia (MI) terén mutatkozik meg. A MacroPolo elemzőcég szerint a legjobb MI-publikációkat produkáló intézmények között nincs EU-s székhelyű, és az európai kutatók aránya a legproduktívabbak között csupán 12 százalék, ami jelentősen elmarad az amerikai (42%) és kínai (28%) értékektől.

A politikai döntéshozók téveszméje, miszerint Európa erős kutatási teljesítményt mutat, de nem tudja gyakorlati innovációra váltani, már nem állja meg a helyét. Egy 2020-as tanulmány szerint az európai kutatási és publikációs teljesítmény nem haladja meg a világátlagot, és a lemaradás a leginkább felkapott tudományterületeken a legjelentősebb.

Az európai kutatási teljesítmény gyengeségét tovább súlyosbítja az agyelszívás jelensége. Az európai kutatók gyakran az alacsony bérek és a bizonytalan munkahelyi körülmények miatt választják az amerikai egyetemeket vagy vállalatokat. Az európai egyetemek gyakran homályos felvételi kritériumokat alkalmaznak, és kevésbé támogatják a kutatók bevándorlását, szemben az angolszász országokkal.

A finanszírozási modellek eltérései is hozzájárulnak az európai kutatási teljesítmény gyengeségéhez. Az amerikai magánegyetemeket gyakran magánalapítványok tartják fent, amelyek kevésbé érzékenyek a gazdasági ciklusokra, míg az európai állami finanszírozású modellben a megszorítások gyakran az elsők között érik el a felsőoktatást.

Európa a fejlett technológiai kutatási területeken már Kínával szemben is hátrányban van. Bár a kínai kutatások minőségével kapcsolatban vannak fenntartások, például a szabadalmak mögötti valós innováció hiánya miatt, a gyakorlati eredmények, mint a Huawei telefonjai vagy a TikTok ajánlóalgoritmusai, jelzik a kínai innováció előretörését.

Emmanuel Macron francia elnök a kutatás felturbózását is támogatja, és felvetette egy európai DARPA létrehozását, valamint az európai kutatási ráfordítás megduplázását. Macron tervei azonban nem népszerűek a francia kutatók körében, mivel az állami kutatóhálózat helyett az egyetemek, különösen az elitegyetemek előtérbe helyezését célozzák.

Az Enrico Letta volt olasz kormányfő által publikált jelentés is a kutatási ráfordítás emelését hangsúlyozza, és arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU-nak közös, integrált kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztémát kell létrehoznia a jelenlegi világgazdasági és geopolitikai környezet kihívásainak megfelelően.

Ezzel párhuzamosan, Európa az innováció új hullámának is részese lehet, mint ahogy azt a lengyelországi Tychyben megkezdett Leapmotor T03 miniautó gyártása is mutatja. Ez a kínai eredetű villanyautó, amelynek legolcsóbb változata kevesebb mint 20 ezer euróba kerülhet, jelentős lépés lehet az európai autóipar számára. A T03 gyártási költsége példányonként 400-500 euró körül alakul, ami versenyképes a nemzetközi piacon, és a típus 2023 szeptemberétől több európai országban is elérhető lesz.

A Leapmotor T03 előnye, hogy bár a márka Európában még ismeretlen, jelentős árelőnnyel rendelkezik a konkurens márkákkal szemben. A Stellantis, amely a kínai márka 21 százalékát birtokolja, lehetővé teszi, hogy a Leapmotor típusai már létező márkakereskedésekben kezdődjenek meg, így az európai fogyasztók számára is elérhetővé válik. A márka 2023-ban 1,5 milliárd euró értékben kapott befektetést a Stellantistól, és 2026-ra Európa-szerte összesen ötszáz helyen lehet majd ilyen márkájú új autókat vásárolni. Az európai autóipar így új lendületet kaphat, ami hozzájárulhat az európai innovációs környezet erősítéséhez és a tudományos lemaradás csökkentéséhez.