Nem született megállapodás az EU-csúcson az uniós vezetői pozíciókról

Az Európai Unió vezetőinek nem hivatalos munkavacsoráján nem jött létre politikai megállapodás az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezető tisztségeiről, valamint a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő személyéről.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a brüsszeli találkozó célja nem is a döntéshozatal volt, hanem egy mélyreható eszmecsere folytatása a jelöltekről, és a következő heti hivatalos csúcstalálkozó előkészítése. A június 27-28-i EU-csúcson kell majd dönteni az uniós csúcsvezetők személyéről és az EU következő ötéves stratégiai menetrendjéről.

Az MTI információi szerint Ursula von der Leyen, a leköszönő Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt (EPP) politikusa, a tagállami vezetők többségének támogatását élvezi. Az Európai Tanács élére António Costa, a volt portugál miniszterelnök kerülhet, míg Josep Borrell utódjaként Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Emmanuel Macron francia elnök szerint az uniós vezetői pozíciókról szóló döntés még érlelődik, de közel állnak a megállapodáshoz. A Renew frakció jövőbeli kilátásairól pozitívan nyilatkozott, ami Kaja Kallas esélyeit erősítheti a főképviselői pozícióra. Macron hozzátette, hogy a végleges megállapodásra nem biztos, hogy a június 30-án és július 7-én tartandó francia választások előtt sor kerül.

Mark Rutte holland ügyvivő kormányfő a magyar miniszterelnökkel folytatott „jó hangulatú” kétoldalú egyeztetésről számolt be, és „óvatosan optimista” a NATO-főtitkári tisztségre történő pályázatához szükséges magyar támogatást illetően. Az Financial Times szerint Rutte ígéretet tett arra, hogy ha kinevezik a NATO főtitkárává, akkor hivatali ideje alatt Magyarországnak joga lesz visszautasítani az Ukrajnát támogató, a szövetség tagállamainak területén kívül végrehajtott NATO-tevékenységeket.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök megjegyezte, hogy az Európai Néppárt megerősödött a 2019-es választások óta, és tárgyalások folynak arról, hogy a Magyar Péter vezette Tisza párt EP-képviselői csatlakozhatnak-e a néppárti frakcióhoz. "A legutóbbi helyzethez képest, a csúcspozíciók elosztásának mérlegelésekor most figyelembe kell venni az EPP erejét" - hangsúlyozta Plenkovic. Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke hozzászólásában jelezte, hogy Brüsszelben egyelőre nem akarnak a magyar kormánypárttal egyesülni, és hogy a Néppárt továbbra is jelentős erőt képvisel az Európai Parlamentben.

Az Európai Bizottság elnökéről szóló végleges javaslatot Charles Michel terjeszti majd az Európai Parlament elé, ahol a jelölt megválasztásához az EP-képviselők abszolút többségének szavazata szükséges. Sikeres jelölés esetén az EP a július 16-án kezdődő strasbourgi plenáris ülésén szavazhat.

Orbán Viktor, aki hétfőn külön is találkozott Giorgia Melonival, hogy a fideszes EP-képviselők ahhoz a frakcióhoz csatlakozhassanak, amit az olasz miniszterelnök és a francia Marine Le Pen pártjai hoznának össze, éjfél előtt néhány perccel posztolt a Facebookon. Azt írta, hogy bár a június 9-i EP-választáson a jobboldali pártok megerősödtek, az Európai Néppárt „ahelyett, hogy a választókra hallgatott volna, végleg összeállt a baloldallal és a liberálisokkal”. A vacsora után írt bejegyzésben azt írja, hogy ezek a pártok „a mai napon alkut kötöttek és leosztották egymás között az EU vezető pozícióit”.

A szélsőjobbos, nacionalista és populista erőket tömörítő ID (Identitás és Demokrácia) pártcsaládból Le Pen nemrég kitessékelte a vállalhatatlan botrányokba sodródott német AfD-t, hogy Melonival közösen megteremtsék a szélsőséges erők nagy európai parlamenti frakcióját. Az ID képviselőcsoportnak az idei választás előtti utolsó állapot szerint 49 tagja volt, most 58 taggal alakulhatna újjá, ehhez csatlakozhat a 11 fideszes, miáltal közel hetvenfős, csaknem tízszázalékos frakció lehet belőle. Orbán posztja, miszerint egyesíteni fogják az európai jobboldal erőit, arra utalhat, hogy sikeres volt a tárgyalása a fideszesek ID-hez csatlakozásáról.

Orbán Viktor a tanácskozás után Facebook-oldalán kritizálta az uniós vezetőket, mondván, hogy "Brüsszelben semmibe vették az európai emberek akaratát". Szerinte az európai választás eredménye egyértelmű: a jobboldali pártok megerősödtek, a baloldal és a liberálisok teret vesztettek. A miniszterelnök szerint az Európai Néppárt hibát követett el, amikor "végleg összeállt a baloldallal és a liberálisokkal", és ígéretet tett arra, hogy egyesíti az európai jobboldal erőit a "migráció- és háborúpárti bürokratákkal" szemben.