Az EU új kategóriákat vezetne be a fenntartható befektetésekhez

Az Európai Unió hatóságai javaslatot tettek a fenntartható befektetések címkézésének átalakítására, céljuk, hogy világosabb tájékoztatást nyújtsanak a befektetőknek és csökkentsék a greenwashing, azaz a megtévesztően zöldnek álcázott gyakorlatok kockázatát. Az új szabályok szerint "fenntartható" és "átmeneti" kategóriákat vezetnének be, amelyek segítenének a befektetőknek a döntéshozatalban és elősegítenék az átláthatóságot.

Az Európai Bizottság felülvizsgálja a vagyonkezelőkre vonatkozó SFDR rendeletet, hogy megküzdjenek a zöldmosás jelenségével. A fenntartható pénzügyek nyilvánosságra hozataláról szóló rendelet (SFDR) módosítása révén a még nem teljesen fenntartható pénzügyi termékeket "átmeneti" termékekként jelölnék meg, és egy fenntarthatósági mutatót is bevezetnének, amely osztályozná a befektetési alapokat.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), az Európai Bankhatóság (EBA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) közös véleményükben kiemelték, hogy az új kategóriák segítségével csökkenthető lenne a greenwashing kockázata, és lehetővé válna az olyan eszközökbe történő befektetés, amelyek hosszú távon fenntarthatóvá válhatnak.

A fenntarthatósági mutató a különböző pénzügyi termékeket, mint például befektetési alapokat, életbiztosításokat és nyugdíjtermékeket, osztályozná. A jelenlegi szabályok nehezen érthetőek, és a greenwashing jelensége is felmerülhet, ezért van szükség a mutató bevezetésére.

Az SFDR 8. cikke alá olyan alapok és termékek sorolhatók, amelyek a pénzügyi célkitűzések mellett környezetvédelmi vagy társadalmi jellemzőkkel is rendelkeznek, míg a 9. cikk az elsődlegesen fenntarható befektetési célú termékekre vonatkozik. A javasolt változtatások célja, hogy kezeljék az SFDR 8. és 9. cikk szerinti közzétételekkel való visszaéléseket és a greenwashing problémákat.

Az uniós felügyelők a "zöldmizéria" elleni fellépésük során tapasztalták, hogy az eszközkezelők néhány alapot a 9. cikkről a 8. cikkre minősítettek vissza, ami a szabályozás szigorításának szükségességét mutatja.

Magyarország példája is mutatja, hogy a fenntarthatóság terén tett lépések jelentős eredményeket hozhatnak. A növényvédő szerrel szennyezett göngyölegek magyarországi begyűjtésére szakosodott Cseber gyűjtőhelyek 2023-ban rekord, 77 százalékos visszagyűjtési arányt értek el, ami nemcsak hogy meghaladja a korábbi évek eredményeit, de a 2025-ös európai célszámot is túlszárnyalja. Ez az eredmény hozzájárul a víz- és levegőtisztaság megőrzéséhez és javításához, valamint másodnyersanyagok megtakarításához.

A Cseber Nonprofit Kft. és a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. szakmai együttműködése révén sikerült elérni ezt a kiemelkedő eredményt, amely világviszonylatban is kimagasló. A CropLife International adatai szerint 2022-ben a hasonló gyűjtőrendszerek világszerte átlagosan 62 százalékos, Európában pedig 71 százalékos visszagyűjtési arányt értek el.

A MOHU elkötelezett egy tisztább és fenntarthatóbb jövő építése mellett, és ebben a folyamatban számít a magyar agrárium részvételére és együttműködésére is.