Az Apple nehézségekkel néz szembe az EU új szabályozása miatt

Az Európai Unió versenyjogi vezetője, Margrethe Vestager szerint az Apple komoly problémákkal szembesül az EU új, digitális piacokra vonatkozó szabályozása miatt, amelyek célja a nagy technológiai cégek piaci erejének korlátozása.

Az Európai Bizottság márciusban indított vizsgálatot az Apple, az Alphabet és a Meta ellen, amelynek alapját az idén életbe lépett új DMA-szabályozás képezi. A vizsgálat során többek között az merült fel, hogy az Apple esetlegesen akadályozza más vállalatokat abban, hogy tájékoztassák a felhasználókat az olcsóbb termékekről vagy az App Store-on kívüli előfizetési lehetőségekről.

Margrethe Vestager, aki a blokk versenyjogi vezetője, a CNBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy az Apple számos "nagyon komoly" problémával néz szembe, és hogy a vállalat jelentős szerepet játszik, mivel sok üzlet folyik az App Store-on keresztül, valamint a társaság által kínált különböző fizetési mechanizmusokon. Vestager kijelentette, hogy az Apple ügyei "nagyon súlyosnak" tartja.

Az Európai Bizottság vizsgálata a nagy technológiai vállalatok piaci magatartását célozza, és jelentős bírságok kiszabásával fenyeget, ha a vállalatok megsértik az új szabályokat. Az Apple még nem reagált a CNBC megkeresésére a témában.

A digitális versenyben az USA és Kína dominál, az Európai Unió jelentősen le van maradva, ezért kulcsfontosságú a digitalizáció fejlesztése európai és magyar viszonylatban is. 2030-ra az összes banki bevétel 13 százaléka, a bankok piaci érdekeltségének pedig 25 százaléka kötődhet a fintechekhez. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke szerint jól kezelte a fintech-csatát a magyar bankszektor.

„Napról-napra élőben tapasztalhatjuk meg, hogy a digitális technológia hogyan alakítja át a teljes életünket, így a pénzügyeinket is” – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Huawei Tech4Value ICT Day konferencián.

A digitális érettség tekintetében van még hova fejlődni, ugyanis a régiós országokat figyelve eléggé le vagyunk maradva. A bigtechekre is érdemes figyelmet fordítani, ugyanis a méretgazdaságosság elvét kihasználva az Apple, Google, Amazon vagy például a Meta saját fizetési, pénzügyi technológiákat hoztak létre.

Az elmúlt évben gyors ütemben bővült a digitális pénzforgalom a teljes gazdaságban. Az elektronikus tranzakciók aránya a teljes gazdaságban 2,7-szeresére nőtt, míg a lakossági fogyasztáson belül ezek értéke 2,4-szeresére emelkedett 2015-ről 2022-re.

Az érintőkártyás tranzakciók aránya a bolti kártyás fizetéseken belül 3,3-szorosára emelkedett, az elektronikus számlafizetések aránya ugyanebben az időszakban 2,2-szeresére nőtt.

„A nyílt adatelérhetőség jelentősen támogathatná a pénzügyi szektorban a gazdasági növekedést” – húzta alá Virág Barnabás. Az OECD szerint az adatok nyilvánosabb használatával 1,5 százalékkal magasabb éves bruttó hazai termék (GDP) érhető el, sőt, ezermilliárdos nagyságrendi GDP-növekmény is elérhető lenne.

A digitalizáció növekedésével sajnos a kibercsalások száma is megugrott az utóbbi években, különösen a koronavírus-járvány alatt. Ez a tendencia egyébként EU-s szinten valamennyi tagállamra jellemző, Magyarország az uniós középmezőnyben van. Ennek oka elsősorban az ügyfelek tájékozatlansága, ezért megnőtt az edukációnak a szerepe.

Az ügyfélélmény és a biztonság nem tud mindig kéz a kézben járni. „Nagyobb tranzakcióknál érdemes inkább az utóbbira helyezni a hangsúlyt” – mondta Virág Barnabás.

A világszabadalmak 47 százaléka Kínából érkezik, míg az Európai Uniónak mindössze 5 százalékos a részesedése. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint „hidat kell képeznünk a nemzetek között”. Az innováció terén európai szinten a top10-es lista elérését tűzték ki célul.

Az innovációs ráfordításokat 2023-ra hét év alatt megháromszorozták, a vállalati és állami összesen ezer milliárd forint volt a tavalyi évben. 2023-ban 278 milliárd forintnyi pályázati forrást különítettek el fejlesztési és innovációs projektek támogatására. Fábián Gergely ipari és technológiai államtitkár célja, hogy híd legyenek kelet és nyugat között.