A Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentése és annak hatásai
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 7 százalékosra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ami jelentős hatással lehet a hitelekre és a gazdasági folyamatokra.
Az MNB döntése értelmében a kamatfolyosó mindkét szélét 25 bázisponttal mérsékelték, amely a piaci várakozásoknak megfelelő mértékű változásnak tekinthető. Az év első három hónapjában a bankszektor 499 milliárd forint nettó profitot ért el, ami több mint kétszerese a tavalyi azonos időszaknak.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint a jegybank júniusban folytathatja a kamatcsökkentést, az alapkamat 6,75-7,00 százalék közé eshet, de az év második felében már csak korlátozott lehetőség van további kamatvágásra.
A forint árfolyamának jelentős romlása miatt a jegybank óvatosabb lépésekre kényszerült, és ezúttal csak 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre az előző időszakok 0,5 százalékpontos csökkentései helyett. Az infláció gyorsabb üteme lehetővé tette volna nagyobb mértékű kamatcsökkentést is, de a gazdasági adatok ezt nem indokolták. Az MNB célja az infláció fenntartható mérséklése, és egy túlzottan alacsony alapkamat veszélyeztetheti ezt a folyamatot.
A vállalati és rövid lejáratú hitelek kamatai közvetlenül kapcsolódnak az alapkamathoz, míg a hosszú lejáratú hitelek, mint például a lakáshitelek, árazása nem mérséklődött jelentősen az első félévben. Az elemzők szerint az év végéig további, de nem havi rendszerességű kamatcsökkentések várhatók, és 2024 végére 6-6,5 százalékos alapkamatot prognosztizálnak.
A rövidebb lejáratú hitelek kamatai így tovább csökkenhetnek, de a lakáshitelek esetében nem várható jelentős mérséklődés. Aki korábban magasabb kamattal vett fel lakáshitelt, annak érdemes lehet megfontolni a hitel kiváltását, mivel hosszú távon jelentős megtakarítást érhet el.
A személyi kölcsönök kamatai is csökkentek az elmúlt fél év során, jelenleg 12 százalékos THM-mel is elérhetőek, így aki magasabb kamatú kölcsönt törleszt, annak egy új adósságrendező hitel jelentős megtakarítást hozhat.
Az alapkamat változása elsősorban a hitelkamatokra van hatással, de az MNB célja az infláció 4 százalék alatti szintre történő csökkentése is. A kormányzati vélemények eltérhetnek a kamatcsökkentés ütemét illetően, de a forint árfolyama korlátozhatja a gyorsabb mérséklődést. A romló forintárfolyam az importon keresztül is hozzájárulhat az infláció erősödéséhez. Az MNB várhatóan addig tartja magas a reálhozamot az alapkamatban, amíg az inflációt tartósan 3 százalék alá nem szorítja.
