300 ezer munkavállaló hiányára számítanak 2030-ra Magyarországon

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) kutatása szerint 2030-ra akár 300 ezer munkavállaló is hiányozhat a magyar munkaerőpiacról. A demográfiai trendek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülése és a képzettségi hiányok jelentik a legnagyobb kihívásokat.

A MGYOSZ konferenciáján, melyet a Gundel Étteremben rendeztek meg, bemutatták a közel egy évig tartó kutatómunka eredményeit. A kutatás során Magyarország különböző régióit járták be, hogy megismerjék a helyi munkaerőpiaci szakemberek és vállalati vezetők várakozásait a foglalkoztatás jövőbeli alakulásáról.

Dr. Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, a konferencián elmondta, hogy a kormány célja a foglalkoztatási ráta növelése, és hogy 2030-ra elérje a 85 százalékot. Az előrejelzések szerint azonban a munkaerőpiacról hiányzó emberek száma elérheti a 300 000 főt, ami a demográfiai trendeknek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésének és a képzettségi hiányoknak köszönhető.

Bálint Adrienn, az MGYOSZ Foglalkoztatás és Szociális ügyek igazgatója beszámolt arról, hogy a kutatás során hét magyar városban (Budapest, Szeged, Szombathely, Székesfehérvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs) tartott workshopokon a várható trendek nem túl biztatóak. Az elvándorlás, a mobilitás hiánya és az oktatás sürgős reformra szorulása jelentik a legfőbb problémákat. Az automatizáció, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, a gazdasági dualitás erősödése, valamint a klímaváltozás és a megújuló energia gazdasági tényezővé válása tovább ronthatnak a helyzeten.

Dr. Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos főmunkatársa, és Dr. Jehoda Rozália kutatásukban a munkaerő- és szakember-utánpótlás kihívásait elemezték. A megkérdezettek szerint a munkaerő lojalitása, bérigénye és képzettsége terén a helyzet a 2010-es évekhez képest romlani fog. A regionális különbségek jelentősek, és a jövő munkahelyei a digitalizáció jegyében alakulnak, ahol a mérnöki és informatikai végzettségű munkavállalók lesznek a legkeresettebbek.

A kutatás alapján a mérnöki és informatikai munkakörök lesznek (továbbra is) a legkeresettebbek, ezen belül a data analyst, a cloud engineer, és a business intelligence developer pozíciókra várható a legnagyobb kereslet. A hagyományos munkakörök közül - a mesterséges intelligencia és a robotizáció terjedése ellenére - pedig biztos megmaradnak a HR-es, a pénzügyi, illetve a munkavédelemmel foglalkozó szakemberek. Ami várhatóan eltűnik (vagy jelentősen csökken a területen dolgozók száma), azok a főként monoton fizikai és szellemi munkát igénylő munkakörök.

A panelbeszélgetés résztvevői, köztük Bagaméri Dániel (IOM Budapest), Dr. Simon Balázs (Munkaerőkölcsönzők Országos Szövetsége), Tóth Csaba (LEGO Group), Bábel Balázs (Vasas Szakszervezeti Szövetség) és Papp Tünde (Tanítsunk Magyarországért Alapítvány), egyetértettek abban, hogy a külföldi munkavállalók fontosak az ország számára, és foglalkozni kell az etikus foglalkoztatásukkal és alapvető jogaikkal. Hangsúlyozták a munkaerő megtartásának és átképzésének, valamint a közoktatás reformjának szükségességét.