Orbán Viktorhoz hasonlítják a német kancellárt Brüsszelben
Nincs egyetértés a német kormányban az EU új, orosz szankciócsomagjáról, ezért késik a közös döntés. Brüsszelben már arról beszélnek, hogy Olaf Scholz Magyarországhoz hasonlóan kijátszaná a büntető intézkedéseket.
Vita zajlik Olaf Scholz kormányában Németország álláspontjáról az Európai Unió új orosz szankciós csomagjával kapcsolatban, ami kezd egyre kínosabbá válni a kancellárnak. A német Külügyminisztérium szerint már imázsromboló, hogy a szövetségi kormány fenntartásokkal kezeli az új büntető intézkedéseket és ezzel késlelteti a csomag bevezetését. Brüsszelben ugyanis újabban azt suttogják, hogy a német kormányfő Orbán Viktorhoz hasonlóan áll a kérdéshez – ez pedig egyre nagyobb feszültséget szül Berlinben.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung idézi a dpa hírügynökséget, amely szerint a Külügyminisztérium egyre inkább problémásnak tartja a kancellária szankciócsomaggal kapcsolatos fenntartásait. Főként, hogy Németország a közelmúltban egyedül maradt az aggályaival, és egyre inkább Magyarországhoz hasonlítják az EU-s döntéshozók.
Annalena Baerbock szövetségi külügyminiszter az elmúlt két évben intenzíven dolgozott azon, hogy az európai partnerekkel helyreállítsa a régi Oroszország-politika miatt elvesztett bizalmat. Ezt nem szabad újra elveszíteni – szögezte le a tárca pénteken.
Brüsszeli diplomaták szerint a büntető intézkedésekkel kapcsolatos, német aggodalmak és változtatási kérések a fő okai annak, hogy a központi tárgyalások még nem zárultak le. A 27 EU-tagállam tisztviselői több mint egy hónapja vitatkoznak a tervezetről. A megállapodásnak a G7-es csúcstalálkozó csütörtöki kezdetéig létre kellett volna jönnie, ám a Reuters szerint a németek miatt az EU-nak pénteken sem sikerült megállapodnia a 14. szankciócsomagról, amely pedig szándék volt a svájci békekonferencia előtt.
A tervezett intézkedések célja elsősorban a meglévő szankciók megkerülése elleni küzdelem. Például arra is hatással lenne, hogy az orosz fegyveripar továbbra is használhat-e nyugati technológiát fegyverek előállítására az Ukrajna elleni háborúhoz. Emellett az átrakodások tilalmával először vezetnének be szigorú korlátozásokat Oroszország dollármilliárdos cseppfolyósított földgáz (LNG) üzletága ellen.
A német kormány elsősorban amiatt aggályoskodik, hogy az intézkedések túlzott terhet jelentenének az uniós vállalatoknak. Ezért például módosításként követelik, hogy a cégeknek ne kelljen gondoskodniuk a harmadik országbeli kereskedelmi partnereknél is a szankciók betartásáról. A Berliner Zeitung szerint a másodlagos szankciók veszélyt jelentenek a német gazdaságra, és politikailag is olyan összetettek, hogy „további geopolitikai robbanóanyagot” kínálnának.
A Politico úgy értesült, hogy Németország meg akarja akadályozni Brüsszel azon törekvését is, hogy lezárja azt a jogi kiskaput, amely által a német luxusautók eljuthatnak Oroszországba, Fehéroroszországon keresztül.
Egy uniós tisztségviselő a dpa-val közölte: a Scholz-kabinet fenntartásai miatt olyan érzésük van, mintha Németország lenne az új Magyarország. Ezzel arra utalt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kormánya korábban többször is halogatta az orosz szankciókkal kapcsolatos döntéseket.
A német külügy szerint ez pedig kellemetlen, mivel a többi uniós tagállam többsége nem lát elfogadhatatlan problémákat az intézkedésekben. Magyarország korábban kitartott, de már hajlandónak tűnik elfogadni a szankciócsomagot, amelyhez egyhangú döntés szükséges.
