Magyarország már most elérte a 2030-ra kitűzött napelemes célját

Magyarország jelentős mérföldkövet ért el a megújuló energia terén, ugyanis a saját célra termelő erőművekkel együtt már 2024 februárjában túllépte a 6000 megawattos napelemes teljesítményt, ezzel hat évvel a határidő előtt teljesítve a 2030-ra kitűzött tervértéket.

Az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleménye szerint a napelemes kapacitások dinamikus növekedése lehetővé tette, hogy a korábban meghatározott célkitűzést megduplázzák, így az új cél 2030-ra már 12 gigawattos teljesítmény elérése. Idén februárban a háztartási és ipari kapacitások összesített teljesítménye 6050 megawattot ért el, míg a nyár elejére a fotovoltaikus létesítmények teljesítménye közel 6500 megawattot tett ki. A MAVIR adatai alapján a háztartási méretű kiserőművek összteljesítménye 2482 megawatt, melynek több mint háromnegyedét a családok által üzemeltetett napelemes rendszerek adják. Az ipari naperőművek teljesítménye 3568 megawatt, míg a saját célra termelők további 436 megawattal járulnak hozzá a zöldenergia hasznosításához.

Magyarország a napenergia arányát tekintve 2023-ban a világon a harmadik, Európában pedig a második helyen áll az áramtermelésben. Az elmúlt években a kapacitások éves növekedésében is a globális élvonalba került, 2022-ben és 2023-ban is több mint 1 gigawattal bővítve a napelemes teljesítményét. Az EU-ban Magyarország a harmadik legnagyobb arányban, 265 százalékkal növelte az időjárásfüggő megújuló kapacitását 2019 és 2023 között.

Az EM hangsúlyozza, hogy a jövő a zöldenergiáé, és Magyarország élenjáró szerepre törekszik a termelés és tárolás terén. A kormány által indított Napenergia Plusz Program segítségével a magyar családok modern napelemes rendszerek telepítésében részesülhetnek támogatásban, eddig közel 16 500 háztartásnak ítéltek oda összesen 67,5 milliárd forintot. A beruházási költségek kétharmadát fedező állami hozzájárulás révén a családok áramszámlája csökkenhet, önellátási képességük erősödhet. A vállalkozásokat pénzügyi támogatások, adó- és díjkedvezmények ösztönzik az energiatárolók létesítésére, amelyeknek kapacitása a pályázati forrásoknak köszönhetően akár hússzorosára is nőhet a következő években.