Páncélosok ütközete és kommunikációs csapás: Az ukrán hadsereg új sikerei

Az ukrán hadsereg két jelentős sikert is elkönyvelhetett: egy nem mindennapi közelségi harcban egy M2A2 Bradley harcjármű megrohamozott egy orosz BTR-82-es harcjárművet, és az ukrán különleges erők megsemmisítették Oroszország egyik legmodernebb kommunikációs rendszerét.

Az első esetet a 47. ukrán dandár egy videóban örökítette meg, amelyen az ukrán lövészpáncélos hirtelen kiront a fák közül, és szinte egymásnak ütközve kerülik el egymást az orosz harcjárművel. A felvétel után sokáig nem volt tisztázva a Bradley sorsa, de a harcjármű parancsnoka, Viktor a Washington Post interjújában elárulta, hogy a harcjármű célzóberendezése találatot kapott, ami hatástalanította a fő fegyvert.

Viktor szerint a rádióban kapott parancs után azonnal útnak indultak, és váratlanul találkoztak az orosz járművel. A közelharc során a Bradley visszatért a baráti vonalakhoz, ellentétben az orosz állításokkal, miszerint a jármű aknára futott és megsemmisült. A parancsnok megerősítette, hogy az oroszok által készített videók valódiak, de azok egy másik Bradleyről és három nappal későbbi eseményekről készültek.

A harcban részt vevő katonák mind megsérültek, de túlélték az esetet, amit Viktor a jármű páncélzatának és a Németországban állomásozó amerikai csapatoktól kapott kiképzésnek tulajdonított. Az M2A2 Bradley-t az Egyesült Államok fejlesztette ki az 1980-as években, és bár az amerikai doktrína szerint csoportokban és más járművekkel együttműködve kellene tevékenykedniük, Ukrajna a helyi harci helyzetnek megfelelően alkalmazza őket, gyakran egyedül küldve bevetésre. Az Egyesült Államoktól kapott mintegy 300 darab M2A2 Bradley közül Ukrajna már 87 darabot elveszített.

A második jelentős siker az ukrán különleges erők (SSO) nevéhez fűződik, akik a Telegrammon közzétett beszámoló szerint történelemben először mértek csapást egy R-416GM mobil távközlési állomásra. Az ukrán különleges erők 3. ezredének drónkezelői szúrták ki a távközlési állomást és egy kamikaze drón segítségével csapást mértek rá, megszakítva ezzel a kommunikációt az ellenséges parancsnokság és hadsereg egységei között. Az orosz haderő 2018-ban rendszeresítette az R-416GM-et, amelyet arra terveztek, hogy javítsa a terepen lévő egységek távközlési hatékonyságát, akár 40 kilométeres hatótávolságig is.

Az ukrán védelmi hírszerzés (HUR) vezetője, Kirilo Budanov szerint Oroszország bevetette a legmodernebb, Sz-500-as légvédelmi rendszert az ukrajnai háborúban, amelyet a krími utánpótlások fő ütőerének számító Kercsi hídhoz telepítettek. Az Sz-400-as légvédelmi rendszerek többször is kudarcot vallottak az ukrán csapások során, ezért a Kreml a még fejlettebb Sz-500-as rendszereket helyezte el a stratégiai fontosságú híd védelmében. Az Sz-500-as "Prométheusz" rendszerek az Sz-400-asok továbbfejlesztett változatai, amelyeket a sorozatgyártását 2025-re tervezik, és állítólag képesek a fenyegetések semlegesítésére különböző magasságokban és sebességeken, valamint az elektronikus interferenciával szemben erős ellenálló képességgel rendelkeznek.