Kína kihasználja Oroszország nehéz helyzetét

A G7-csúcstalálkozó és az újabb gazdasági szankciók célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország támogatásától, miközben Peking növeli globális befolyását, de kerüli a Nyugattal való konfliktust. Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a kínai székhelyű vállalatok és hongkongi fedőcégek ellen, amelyek félvezetőket szállítanak Oroszországnak. Emellett a Moszkvai Tőzsde ellen is szankciókat hirdettek, amelyek a szankciók kijátszását nehezítik meg.

Az ukrajnai invázió óta Kína létfontosságú szövetségessé vált Oroszország számára, de Peking óvatosan jár el, hogy ne fizessen túl nagy árat a kapcsolatért. A G7-országok vezetői 50 milliárd dollárnyi hitelt ígértek Ukrajnának, és új szankciókról tárgyalnak, amelyek célja Putyin háborús gépezetének megzavarása. Az Egyesült Államok szerdán bejelentette, hogy kiterjeszti az Oroszországgal szembeni szankciókat, beleértve a kínai vállalatok elleni intézkedéseket is.

Az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy szankciókat vezet be az orosz pénzügyi infrastruktúra kulcsfontosságú részei ellen, beleértve a Moszkvai Tőzsdét is. A MOEX az amerikai lépések után bejelentette, hogy felfüggeszti a dollárral és euróval való kereskedést. Peter Harrell szerint a legújabb szankciók paradigmaváltást jelentenek, mivel a külföldi bankokat is kockázatnak teszik ki.

Gazdasági befolyás és kereskedelmi egyensúlyhiány

Oroszország fokozatosan Kína vazallusává válik, mivel a nyugati szankciók miatt Peking segítségére szorul. Kína kihasználta a nyugati piacok elzárkózását az orosz energiaexport elől, és gyorsan az elsődleges vásárlóvá vált, különösen a nyersolaj területén. Azonban a két ország közötti kereskedelmi forgalom visszaesett, ami a kínai bankok amerikai szankcióktól való félelmét tükrözheti.

Kína lassuló gazdasága miatt egyre kevésbé éri meg szembe menni a kereskedelmi partnerek érdekeivel, és az Európai Unió is nyomást gyakorol Pekingre. Az orosz-kínai gázvezeték-megállapodás is zátonyra futott Peking tarthatatlan árkövetelései miatt.

Katonai és technológiai támogatás

A brit külügyminiszter szerint fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között, de az Egyesült Államok ezt nem erősítette meg. Kína kulcsfontosságú építőipari felszereléseket és terepjáró járműveket szállít Oroszországnak, amelyeket a védelmi állások megerősítéséhez használnak. Kurt Campbell szerint a kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat.

Dollár helyett jüan

A kínai pénzügyi intézmények, mint az ICBC és a Bank of China, döntő szerepet játszanak az orosz gazdaság működésében. A moszkvai tőzsdei ügyletekben a kínai fizetőeszköz már megelőzte az amerikait, és a kínai vállalatok a jüanban fizetést erőltetik. Oroszország külkereskedelmi mérlegtöbblete radikálisan visszaesett, és az importjának jelentős része Kínából érkezik.

Diplomáciai manőverezés és stratégiai előnyök

Kína kihasználja az ukrajnai konfliktust geopolitikai pozíciójának megerősítésére, és közvetítőként pozicionálja magát. Peking visszaszerezte a Vlagyivosztok kikötőjének használati jogát, ami stratégiai előnyöket biztosít számára. Kína a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok vezetőivel is egyezkedett Oroszország bevonása nélkül.

Politikai következmények és a tajvani tényező

Kína az ukrajnai konfliktusba való bekapcsolódással elvonja a nyugati figyelmet Tajvanról, és politikailag megakadályozza az orosz vereséget. Peking kihasználja Oroszország ENSZ Biztonsági Tanácsában folytatott bomlasztó tevékenységét, és közvetve támogatja a nyugati vezetésű nemzetközi rend aláásását.

Gazdasági, katonai és diplomáciai eszközökkel Kína kihasználja Oroszország sebezhetőségét saját befolyása kiterjesztésére.