Oroszország és Belarusz közös nukleáris hadgyakorlatot tart, Moszkva újragondolja nukleáris elrettentési elveit

Az orosz védelmi minisztérium bejelentése szerint Belarusz bevonásával megkezdődött a taktikai nukleáris fegyverekkel kapcsolatos hadgyakorlatok második szakasza.

Az orosz védelmi minisztérium által közzétett információk alapján a gyakorlatok során Oroszország és Belarusz közösen dolgozza ki a taktikai nukleáris fegyverek bevetésének stratégiáját. A gyakorlatok célja a személyi állomány alapos kiképzése, akik képesek lesznek kezelni a nukleáris fegyvereket, valamint a haditechnikai eszközök készenléti állapotának biztosítása.

A gyakorlatok indítását az orosz védelmi minisztérium 2024 májusának elején jelentette be, hangsúlyozva, hogy a nem stratégiai, azaz taktikai nukleáris fegyverekkel végzett gyakorlatok válaszul szolgálnak a "Nyugat provokatív nyilatkozataira és fenyegetéseire".

Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én erősítette meg, hogy a belorusz hadsereg is részt vesz a hadgyakorlatok második szakaszában. Putyin a szentpétervári gazdasági fórumon kijelentette, hogy nem hiszi, hogy elérkezett a nukleáris doktrínában meghatározott nukleáris fegyverek bevetésének pillanata, de hozzátette, hogy a doktrína "élő eszköz", és nem zárják ki, hogy bizonyos változtatásokat eszközöljenek, figyelemmel kísérve a világban történő eseményeket.

Aljakszandr Lukasenka, Belarusz elnöke a hadgyakorlatok kapcsán kijelentette, hogy a világ helyzete instabil és veszélyes, ezért fontos, hogy készen álljanak és megfelelő kiképzést biztosítsanak a hadsereg számára. Belarusz hadereje május 21-én csatlakozott először a gyakorlathoz.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint az Egyesült Államok és a NATO "elfogadhatatlan és eszkalálódó akciói" miatt Moszkva újragondolja a nukleáris elrettentéssel kapcsolatos elveit, hogy jobban összhangba hozzák azokat a jelenlegi igényekkel. Konkrétumokat nem említett, mondván, hogy nem szokásuk előzetesen beszámolni a lehetséges változtatásokról.

A bajkonuri űrközpont, amely a világ legnagyobb űrbázisa és Kazahsztánban található, de Oroszország 2050-ig bérli, nem kapcsolódik közvetlenül a fent említett hadgyakorlatokhoz. Az űrközpont az 1950-es években épült, és többek között innen bocsátották fel 1957-ben az első műholdat, a Szputnyik-1-et, valamint 1961-ben a Vosztok-1-es űrkapszulát is, amelynek fedélzetén utazott az első ember az űrbe, Jurij Gagarin. Az űrkikötő egy távoli, sivatagos területen fekszik, és megközelítése korlátozott. Azok számára, akik tanúi akarnak lenni egy űrhajó indításának, fizetős túrákat kínálnak, a következő rakétakilövésre augusztus 15-én kerül sor, a túrára pedig július 15-ig lehet jelentkezni.

Egy francia állampolgár életét vesztette, miközben gyalogosan próbált eljutni a bajkonuri űrközpontba. Ő és társa az autópályáról indulva, a sztyeppén keresztül haladtak az űrközpont felé, de be már nem jutottak, halálát kiszáradás okozta. 2019-ben két magyar is hasonló útra indult, ők azonban 15 óra gyalogút után sikeresen bejutottak az űrközpont elhagyatott részeibe.