A 13. alaptörvény-módosítás elfogadása és további törvénykezési lépések

A magyar parlament kedden elfogadta a 13. alaptörvény-módosítást, amely kimondja, hogy a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetői nem részesülhetnek elnöki kegyelemben. Ez a lépés közvetlen válaszként értelmezhető a bicskei botrányra, amely politikai következményeket is maga után vont, beleértve Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyminiszter lemondását.

A történtek nyomán elfogadták a gyermekvédelmi törvény módosítását is, amely szigorítja a pedofil bűncselekmények büntetési tételeit, a táboroztatás feltételeit, és eltörli a 18 év alattiak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elévülését. Emellett a törvénycsomag megtiltja az ilyen bűncselekmények elkövetőinek az erkölcsi bizonyítvány beszerzését és szigorítja a gyermekvédelmi intézmények felügyeletét.

Az alaptörvény-módosítás részeként megszüntetik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzést is, amibe Varga Judit bukott bele. A módosítás értelmében az államfő „az egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja”, és ezentúl a kormány tagjának ellenjegyzése nélkül gyakorolhatja egyéni kegyelmezési jogát. A változtatások részleteit később, sarkalatos törvényben határozzák meg.

A gyermekvédelmi törvény új változata szerint a pedofil bűncselekmények büntethetőségét a gyilkossággal azonos szintre emelik az elévülés kizárása szempontjából. A pedofil elkövetők nem kaphatnak "tiszta" erkölcsi bizonyítványt, nincs feltételes szabadlábra helyezés, nincs reintegrációs őrizet, és a külföldön pedofíliáért elítélt magyarok is bekerülnek a pedofil-adatbázisba.

A politikai élet más területein is történtek jelentős változások. Az Európai Ügyek Bizottsága márciusban úgy döntött, hogy vizsgálatot indít azokkal kapcsolatban, akik állítólagosan hozzájárultak több uniós eljárás Magyarország elleni megindításához. A Parlament elfogadta a bizottság jelentését, amely felkéri a Szuverenitásvédelmi Hivatalt a vizsgálatra, mivel a tevékenységek dezinformációs gyanút is felvethetnek.

A parlament elfogadott egy törvényjavaslatot, amely az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvényt egészíti ki új definíciókkal, így a „kapuőr” és az „online szálláshely-közvetítő” fogalmak hivatalosan is bekerülnek a jogszabályokba.

Végül, de nem utolsósorban, egy salátatörvény keretében a katasztrófavédelem átalakításáról, az állami kórházak egységes beléptetéséről, egy új ügyeleti rendszerről, valamint a telefonok iskolai használatának korlátozásáról is döntöttek.

A gyermekvédelmi törvény módosítása előírja pszichológiai alkalmassági vizsgálatot és kifogástalan életvitelt a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek, illetve a szakmai munkakörben foglalkoztatottjainak. Ha valaki a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kap, nem foglalkoztatható, jogviszonyát azonnal meg kell szüntetni. A kifogástalan életvitel ellenőrzését a foglalkoztatás alatt is lehet kezdeményezni, ha az érintett kifogásolható életvitelére alapos okkal lehet következtetni.

A módosítás a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok kötelezettségévé tette, hogy tájékoztassák a hatóságokat a látókörükbe tartozó gyermekeket érintő, kiemelt veszélyeztető okról, például a gyermek szexuális, fizikai bántalmazásáról, elhanyagolásáról. A jelzés elmaradása büntetést von maga után, két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki ez esetben.

A táboroztatással kapcsolatban rögzítették: a gyermekekre csak olyan ember felügyelhet, aki hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt nem szerepel a bűntettesek nyilvántartásában, nem áll büntetőeljárás, foglalkozástól eltiltás vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tábor szervezésében résztvevő gyerekekre és jövő év elején lép hatályba.

A jogszabályban bővítették a gyermeki jogok körét a tudatos és felelősségteljes internet- és médiahasználatot biztosító neveléssel. Új elem a gyermeki kötelezettségek között az, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása során a többi gyermek emberi méltóságát tiszteletben kell tartaniuk.

A módosítás nyomán egyszerűbbé válik a kiskorúak személyiségi jogait sértő, a cyberbullying kategóriáját is kimerítő tartalmak jelentése és azok eltávolítása.

Emelkedett a rászoruló családok gyermekeinek járó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jövedelemhatár: a jelenlegi, a szociális vetítési alap összegének (28 500 forintnak) 165 százalékában meghatározott jövedelmi küszöb a szociális vetítési alap 225 százalékára nőtt; egyedülálló szülő által nevelt gyermek, tartósan beteg, súlyos fogyatékos gyermek és nagykorú gyermek esetén pedig 180 százalékról 245 százalékra nőtt.

Megemelték a létfenntartásukat önállóan biztosítani nem tudó utógondozói ellátottak jogosultsági jövedelemhatárát, ez a minimálbér járulékokkal csökkentett összegének 150 százaléka lesz.

16 évről 25 évre emelkedik az a korhatár, amely alatt a könyvtár használója mentesül a beiratkozási díj alól.

Az említett jogszabály-változtatások az év elején történt kegyelmi botrányra adott válaszok. Február elején derült ki, hogy Novák Katalin elnöki kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját. Ebből elképesztő politikai botrány lett, amibe belebukott Novák valamint Varga Judit igazságügyi miniszter.

(MTI)