Hogyan fejezhető ki pénzben egy emberi élet? – egy zuglói haláleset most megmutatja

Ráz a víz! Ezt jelezték is az albérlők a kis garzonlakást tulajdonló XIV. kerületi önkormányzat vagyonkezelőjének, de a bejelentésre nem reagáltak időben. Végzetes hibának bizonyult. Az asszonyt megölte a felújítatlan lakás villamoshálózata. Zugló az elhunyt férje által kért sérelemdíjat lealkudta.

„Az elkövető személye nem volt megállapítható, az eljárást felfüggesztem” – ezt tartalmazta a BRFK nyomozó főosztály, életvédelmi osztályának határozata, amelyben pontot tettek egy rendkívüli zuglói haláleset végére.

Egy kicsi, mindösszesen 37 négyzetméteres zuglói önkormányzati bérlakásban élt a férjével Gáti Eszter (a nevet megváltoztattuk). A baleset a fürdőszobában történt zuhanyozás közben. A férj, Gáti Pál egy éles sikolyra lett figyelmes, majd berohanva azt tapasztalta, hogy a felesége aléltan fekszik a kádban. Azonnal megpróbálta kihúzni, ekkor enyhe áramütés érte. A kiérkező mentők 40 percig küzdöttek az asszony életéért, végül a halál beálltát állapították meg. A férfit is ellátták a helyszínen.

A helyszíni szemle sem gyilkossági, sem öngyilkossági kísérletre utaló adatot nem tárt fel.

A tragédia előtti napon cserélte ki Gáti Pál a villanybojlert, s mivel a fürdőszobai kis csapból kifolyó víz enyhe mértékben rázott, ezt napokkal korábban jelezte az önkormányzatnak. A férfi ezt követően sértetlenül lezuhanyozott.

A balesetet az okozhatta, hogy a vezérelt áramról működő bojler akkor kapcsolt be, amikor az asszony a kádban volt, valószínűleg kezében a zuhanyzóval, és épp a víz hőmérsékletét próbálta beállítani a csapteleppel, miközben a víz a kádba folyt. Ebben az időpillanatban érhette őt az áramütés. A csaptelep feszültség alatt, a lefolyó földpotenciálon volt. A kezén és lábán keresztül átfolyó áramerősség meghaladhatta a 30 mA értéket.

Ez az áramerősség izomgörcsöt vált ki és ha az állapot két másodpercen túl is fennáll, akkor szívmegálláshoz vezet.

A történteket az helyezte új megvilágításba, hogy a szakértői vizsgálat arra a következtetésre jutott, valahol a falban, eltakarva felcserélték vagy összekötötték a kék színnel jelölt nulla vezetőt azzal a zöld/sárga védővezetővel, amely a házi vízcsőhálózattal össze volt kötve.

A férj tanúkihallgatása során azt mondta, a felesége a beköltözésük után többször jelezte, hogy ráz a víz. Az önkormányzati Zuglói Zrt. karbantartási osztályvezetőjétől lehet tudni, hogy az előző bérlő 2010 és 2018 között lakott ott. Halála miatt utalták ki Gátiéknak a garzont, ám sem átadásakor, sem azt megelőzően nem volt semmilyen-, így az elektromos hálózatot érintő felújítás.

Az önkormányzat tehát úgy adott bérbe egy ingatlant, hogy az életveszélyes kockázatokat rejtett.

Bár a beszerzett adatok és bizonyítási eszközök alapján sem Gáti Pál, sem a Zuglói Zrt. nem követett el bűncselekményt, az ügyben játszott szerepét a XIV. kerület elismerte, amikor arról határozott, hogy a haláleset miatt Gáti Pálnak, illetve az elhunyt két nagykorú gyermekének sérelemdíjat fizet.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.évi LXXVIII. törvény 10. § (1) b) alapján a bérbeadó köteles gondoskodni az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.

Az önkormányzat biztosítója elismerte a kártérítés jogalapját, ezért Gáti Pálnak 2 millió, a két gyermeknek pedig 1,5-1,5 millió forintot fizet. Gáti Pál beperelte Zugló Önkormányzatot, és a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott kereset szerint az elhunyt férje 28 millió forint sérelemdíjat és annak a kifizetés napjáig járó kamatait, valamint a felmerülő 1 millió felperesi ügyvédi munkadíj összegét kérte.

Az Index által megkérdezett Janklovics Tibor és Kellner Szilvia szakjogászok szerint minden eset egyedi, így egyedi mérlegelés függvénye a kért és a megítélt összeg. A Dr. Janklovics Tibor Ügyvédi Iroda részéről azt kiemelték, hogy a hozzátartozó felperes követelése nem volt reális, ilyen esetekben 1 és 5 millió forint közötti összeget szokott megítélni a bíróság.

Az emberi élet nem forintosítható sem jogi sem etikai szempontból. A kártérítés nem csupán a felmerült kár megtérítésére szolgál, hanem megelőző (preventív) funkcióval is bír. A sérelemdíj megállapítása generális és speciális prevenciót szolgál. A kártérítésnek van reparatív, azaz helyreállító funkciója is.

Zugló Önkormányzata azt közölte, hogy Gáti Pál per kezdeményezése mellett is végül a felek egyezséget kötöttek. Az alperes Zugló Önkormányzata egyedi megbízással Békefi László ügyvédet kérte fel jogi képviseletére mindkét eljárásban. Az ügyvédnek az eredetileg kért sérelemdíj jelentős lefaragásáért több mint bruttó 1,2 millió forintot fizetett.

Az asszony közeli hozzátartozói az önkormányzattal abban állapodtak meg, hogy a megfizetett sérelemdíj összegét bizalmasan kezelik.

A XIV. kerület önkormányzatának több mint 400 üresen álló bérlakása van, döntő többsége rendkívül rossz állapotú. Gáti Pálék lakása is felújításra várt, tragédia lett a vége.