A Fidesz babaváró és csok programjainak kockázatai

Nagy vonalakban 20-30 százalékban nem szállítják a vállalt gyerekeket a csok- és babaváró-kedvezményezettek, ami jelentős kockázatot jelenthet a pénzügyi rendszer számára. A Magyar Nemzeti Bank friss Stabilitási jelentésében külön foglalkozott ezekkel a programokkal, mivel a gyermekvállalási kötelezettség nem teljesülése jelentős költségekkel járhat az érintett háztartások számára.

A babaváró-szerződések esetében 2024 második felében jár le az első határideje, és a legfrissebb adatok szerint 12 ezer szerződés összesen 115 milliárd forintban veszti el a kamattámogatást. A 2016-ban három gyereket vállaló csokosok esetében is eljött a határidő, és az esetek felében nem született meg a szükséges gyermekszám.

A gyermekvállalás meghiúsulása miatt megemelkedő fizetési teher és magasabb nemfizetési valószínűség az adott háztartás további hitelpiaci termékeire és részvételére is kihathat. Az adósságszolgálati kötelezettség elmulasztása az ingatlanárakra is hatást gyakorolhat, mivel a bedőlő hitelek miatt a bankok értékesíthetik a fedezetet jelentő ingatlanokat.

A csok- és babaváró-támogatások kudarca politikai következményekkel is járhat. Ha több tízezer, bajba jutott adós kerül nehéz helyzetbe a kormány családtámogatási konstrukciói miatt, az visszahullhat a kormány fejére. A kormány akarhatja kezelni ezt a helyzetet, de ha nem, akkor választási években mentőövet kell dobhatnak a kedélyek csillapítása érdekében.

A babaváró hitelek esetében, ha a gyermekvállalási feltétel nem teljesül a futamidő első 5 évében, akkor megszűnik a kamattámogatás, és az addig kamatmentes hitel piaci hitellé alakul át. A 2019-ben kötött babaváró kölcsönszerződések 25 százalékának nem lett gyermeke 2023. júniusig bezárólag, ami közel 12 ezer szerződést és 115 milliárd forintos szerződéskori hitelösszeget jelent.

A csok esetében a 2016-2018 közötti szerződések esetében a gyermekvállalásra vonatkozó nemteljesítési arányok 27-33 százalék között szóródnak. A 2019-ben 1 gyermek, 2016-ban 2 gyermek vállalásával kötött csok támogatási- és hitelszerződések esetében még nincsenek teljeskörű és végleges adatok, de a 2023. júniusi adatok alapján a nemteljesítési arányok 34-38 százalék között mozognak.

A falusi csok első évében, 2019-ben 1 gyermek vállalásával kötött támogatási szerződések 27 százaléka esetében nem bővült a család az előzetes vállalásnak megfelelően. A két jövőbeli gyermek vállalásával létrejött szerződések esetében 2023. júniusában 42-57 százalék között volt azon szerződések aránya, ahol még nem teljesült az összes gyermekvállalás.

A csok- és babaváró-károsultak elszaporodása fel fogja hívni a figyelmet arra, mennyiben tekinthetők sikeresnek ezek a programok a gyerekvállalási hajlandóság növelése és a népesedésösztönző politika fényében.