Srebrenicai mészárlás: Magyarország a szégyenfán
Az ENSZ közgyűlése népirtásnak minősítette a srebrenicai mészárlást, és július 11-ét nemzetközi emléknapnak nyilvánította, amit Magyarország nem ismert el. A Srebrenicai Anyák Egyesülete szégyenfát állít emlékül, melyre az ellen szavazó országok neveit vésik fel, köztük Magyarországgal.
Az ENSZ közgyűlése csütörtökön New Yorkban hozott határozatot, amely kis többséggel, de hivatalosan is népirtásnak minősítette a srebrenicai mészárlást, és július 11-ét nemzetközi emléknapként határozta meg. Az első ilyen emléknapot 2025-ben fogják megtartani. A közgyűlésen 84 ország szavazott a javaslat mellett, 19 ellene, köztük Magyarország, 68 tagország pedig tartózkodott a szavazástól. Magyarország azonban Észak-Koreával, Nicaraguával, Kínával és Vlagyimir Putyinnal egyetértésben nem ismerte el a határozatot. A Balk Magazin szerint a Srebrenicai Anyák Egyesülete a Potocariban lévő emlékhelyen felállítandó szégyenfán fogja megörökíteni az ellen szavazó államok neveit, így Magyarországét is, amely az egyetlen EU-s és NATO-tagállamként szavazott így, a szerb szövetségesek álláspontját támogatva.
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere május 15-én jelentette be, hogy a magyar delegáció nem szavazza majd meg a srebrenicai ENSZ-határozatot. Szijjártó akkor azzal érvelt, hogy bár szomorúak a srebrenicai események, az ENSZ-határozatot nem támogatták, mert az "az egész régió számára igen veszélyes ellentéteket éleszthet újra a Nyugat-Balkánon", és hogy a békét és stabilitást nem a boszniai szerbek veszélyeztetik, hanem a nemzetközi közösség, melynek egyes tagjai az „európai integráció felgyorsítása” helyett inkább „a feszültséget növelik”, és tönkreteszik „az oly nehezen elért törékeny eredményeket is”.
A srebrenicai tragédia 1995-ben történt, amikor a boszniai szerb erők Ratko Mladić vezetésével több mint 8000 bosnyák civilt öltek meg, akiket tömegsírokba temettek. A nemzetközi bíróságok már korábban is népirtásnak tekintették a mészárlást, az ENSZ határozatával és a július 11-i nemzetközi emléknap elfogadásával pedig hivatalosan is így emlékeznek meg róla. A Nemzetközi Törvényszék a mészárlást háborús bűncselekménynek nyilvánította.
Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter tiltakozó jegyzék küldését helyezte kilátásba a magyar ellenszavazat miatt, ami várhatóan a Srebrenicai Anyák lépésén túl is következményekkel járhat. A határozat elfogadását a bosnyák és a pro-boszniai erők tiszta győzelemként értékelték, míg a boszniai szerb politikusok a győzelem tényét aláaknázó számháborúba kezdtek. Zeljka Cvijanovic, a boszniai Államelnökség szerb tagja kiszámolta, hogy a világ lakosságának kétharmada nem támogatta a Srebrenicáról szóló állásfoglalást, hiszen a 193 ENSZ tagállamból 109 azt nem szavazta meg. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke kiemelte, hogy a határozat körüli hangulatkeltéssel valójában a szerb népnek akartak ártani.
