Szijjártó nem hívja be az orosz nagykövetet a kibertámadás miatt

Két évvel ezelőtt kiderült, hogy Vlagyimir Putyin hackerei megtámadták és feltörték a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszereit, de akkor a Külügyminisztérium az egészet kampányálcazatnak nevezte.

Néhány napja a 444 olyan dokumentumokat tett közzé, amelyek nemcsak további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy ezek a támadások megtörténtek, hanem azt is igazolják, hogy a hírek két évvel ezelőtti kiszivárgásakor a Külügyminisztérium már tudott a támadásról: egy magyar titkosszolgálati vezető levelében világosan leírják a kibertámadások mértékét és az elkövetőket.

A kormány azóta is kerülő válaszokat ad a kérdésekre, hogy hogyan és miért tudtak az oroszok behatolni a külügyminisztérium rendszerébe, és miért állították két évvel ezelőtt, hogy ez hazugság volt. Külgazdasági és külügyminiszter Szijjártó Péter és a Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás most azzal próbálják eltéríteni a beszélgetést, hogy megkérdőjelezik, hogyan kerültek ezek a dokumentumok a sajtóhoz, és óvatosságra intik az újságírókat.

Amikor arról kérdezték, hogy ez hogyan befolyásolja a magyar-orosz kapcsolatokat, és például be lett-e hívva az orosz nagykövet, Menczer – aki nemrégiben még a Külügyminisztérium államtitkára volt – azt mondta, nem akar erről beszélni, de hogy "mindig a magyar és a nemzetbiztonsági érdekeknek megfelelően cselekszenek".

Még mindig nem ismert, hogy a kormány az elmúlt években felvetette-e a hackelést az orosz oldallal, bár Szijjártó Péter nem arról ismert, hogy megkérdőjelezné az orosz nagykövetet. Például tavaly ősszel sem zavarta túlságosan, amikor kiderült, hogy az új orosz történelemkönyvek azt állították, hogy a 1956-os forradalom magyar harcosai korábban fasiszta egységek tagjai voltak. A külügyminiszternek biztosan lett volna lehetősége ezeket a kérdéseket felvetni, mivel majdnem olyan gyakran látogatott Moszkvába, mint a saját otthonába, annyira, hogy az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov még a Barátság Érdemrendjével is kitüntette.

A diplomáciában többféle módon lehet kifejezni a nemtetszést egy másik ország cselekedeteivel szemben: behívhatják az adott ország nagykövetét, tiltakozó jegyzéket küldhetnek, hazahívhatják a saját nagykövetüket, és végső esetben megszakíthatják a kapcsolatokat a másik országgal. Ebben a cikkben a legenyhébb válaszreakcióra, a nagykövetek behívására koncentrálunk.

Amikor nem az oroszokról van szó, úgy tűnik, a magyar külügyminiszter szeret más nagyköveteket rendreutasítani, bár ez legtöbbször valószínűleg csak kommunikációs fogás. Különösen azért, mert ezeket a behívásokat a nyilvánosságnak is közlik.

Például idén márciusban Szijjártó Péter sürgős találkozóra hívta az amerikai nagykövetet, miután Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy Orbán Viktor szerint a demokrácia nem működőképes, és hogy Orbán, Biden szerint, diktatúrát akar. Szijjártó David Pressmant arra kérte, hogy adja meg az idézet pontos helyét és idejét, ahol a miniszterelnök ezt állította.

2022 októberében a budapesti ukrán ügyvivőnek kellett megjelennie a Külügyminisztériumban, miután a munkácsi várban eltávolították a magyar mitológiai madár, a turul szobrát, és helyére Ukrajna címerét helyezték.

2022 júniusában a magyar külügyminiszter behívta az osztrák nagykövetet, amikor az osztrák állami média ORF egyik vezetője a Facebookon azt írta, hogy Viktor Orbán szívrohama "egész tisztességes dolog lenne".

Ebben az időszakban a budapesti ukrán nagykövet kétszer is ellátogatott a Külgazdasági és Külügyminisztériumba: 2022 tavaszán azért, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítólag megsértette Magyarországot azzal, hogy azt mondta: "Magyarország nem tesz annyit Ukrajnáért, mint a többiek, és támogatja Oroszországot", és 2021 végén azért, mert az ukránok sokkot kaptak, amikor felfedezték, hogy Magyarország gázt importál a Gazpromon keresztül, Ukrajnát megkerülve.

2021 áprilisában a német nagykövetség ügyvivőjét behívták a Külügyminisztériumba, hogy magyarázatot adjon arra, hogy miért rúgták ki a Hertha BSC Zsolt Petryt, aki egy interjúban a migrációt erkölcsi hanyatlásnak nevezte és bírálta Péter Gulácsit (egy másik magyar labdarúgót) amiért kiállt a szivárványcsaládok mellett.

2020 májusában Szijjártó egyszerre hívta be öt ország – Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország – nagykövetét, miután azoknak az országoknak a külügyminiszterei levelet írtak a Európa Tanács főtitkárának, amelyben aggodalmukat fejezték ki Magyarország Covid-törvénye miatt, amely rendkívüli hatalmat adott a kormánynak rendkívüli fenyegetés esetén.

2019 júniusában köveket dobtak az erdélyi székelyekre, amikor emberláncot alkottak az úzvölgyi katonai temetőben. A magyar Külügyminisztérium ezért behívta a román nagykövetet, de hiába: nem jelent meg.

2019 májusában a holland miniszterelnök egy félmondatban említette Magyarországot egy kampánybeszédben, és a holland nagykövetnek már meg is kellett jelennie a Külügyminisztériumban. Mark Rutte azt mondta, hogy Magyarország nem tiszteli a jogállamiságot, és úgy viselkedik, mintha ennek semmilyen következménye nem lenne.

Ugyanebben a hónapban a svéd nagykövet is sorra került, miután a svéd miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország azon EU-tagállamok egyike, ahol veszélyben van az emberi jogok, a szólásszabadság, a jogállamiság és a szabad média tisztelete.

A svéd nagykövet rendszeres látogatója a Külügyminisztériumnak: 2019 februárjában is meg kellett jelennie Szijjártónál, miután Annika Strandhäll, a svéd Szociálisügyi Minisztérium vezetője a Twitteren azt írta, hogy a magyar kormány családpolitikája "a 1930-as évek szagát árasztja", és hogy Viktor Orbán több "igazi" magyart akar születni.

De a svéd nagykövetnek 2018 augusztusában is meg kellett jelennie a Külügyminisztériumban, amikor a svéd Migrációs Miniszter, Heléne Fritzon emlékeztette Szijjártót arra, hogy Svédország befogadott magyar menekülteket 1956-ban, és hogy Magyarországnak ugyanazt a felelősséget kellene vállalnia az EU közös menekültpolitikájában. A magyar külügyminiszter ezt Magyarország elleni támadásként értelmezte.

Később abban a hónapban a spanyol nagykövetet is behívták, mert a spanyol külügyminiszter azt mondta, hogy Magyarország xenofób, hogy nincs hatalmi ágak közötti szétválasztás, és hogy nincs sajtószabadság.

2018 januárjában a román nagykövetnek kellett megjelennie Szijjártónál, miután a román miniszterelnök, Mihai Tudose azt mondta, hogy a magyar politikai pártok (Romániában) vezetőinek az autonómia ötleteiről szóló nyilatkozatát nem kell túl komolyan venni. Hozzátette: "Ha a székely zászlót felhúzzák az intézményeken Székelyföldön, akkor azok is ott fognak lógni, akik felhúzták. A székelyek autonómiája szóba sem jöhet...".

2017 novemberében Szijjártó behívta az amerikai ügyvivőt, miután az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy a következő évben akár 187 millió forintot is biztosít az ország vidéki független sajtójának. A kormány ezt magyar belügyekbe való beavatkozásként értelmezte.

2015-ben mind a franciák, mind a svédek bírálták a magyar kormány bevándorláspolitikáját, ami miatt mindkét ország nagykövete azonnal a Külügyminisztériumban találta magát.

Az elmúlt években az orosz kibertámadások hasonló célpontjai voltak Ausztria, Csehország, Szlovákia és Lengyelország is. Ezek az EU országok nagyjából ugyanazt a protokollt követték a kiberkémkedéssel szemben: észlelték a problémát, gyorsan cselekedtek annak elhárítására, megosztották az információt szövetségeseikkel, és végül nyilvánosságra hozták és tiltakoztak Oroszországgal szemben. Idén májusban Németország behívta a berlini orosz nagykövetet és hazahívta a moszkvai nagykövetét, mert úgy vélik, hogy az orosz katonai hírszerzési szolgálatok kibertámadást hajtottak végre a német Szociáldemokrata Párt ellen az elmúlt évben.

Az 2022-es választási győzelem utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján Viktor Orbán a magyar kormányzati informatikai rendszerek elleni orosz hackertámadásról azt mondta, hogy minden magyar minisztérium informatikai rendszere folyamatos támadás alatt áll több irányból, amelyek ellen védekeznek. "Ha megtámadnak minket, nem fogok panaszkodni nekik, hanem dolgozni fogok a saját területünk védelmében".

További gyors, pontos és pártatlan hírekért Magyarországról iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!