Európa jövője a szabad tudományon, oktatáson, a zöld átálláson és a gyermekvédelmen múlik
Az európai tudományos akadémiák közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben felhívják a figyelmet a tudomány és a kutatás fontosságára az Európai Unió jövője szempontjából. A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás is aláírta.
A nyilatkozat kiemeli, hogy a tudomány, az innováció, a tudásáramlás, a kutatási eredmények és ötletek szabad megosztása, valamint a kritikai gondolkodás alapvető fontosságú az egész Európai Unió szabadsága, ellenálló képessége és globális versenyképessége szempontjából. Az aláírók szerint Európa-szerte stabil és a jelenleginél nagyobb arányú befektetések szükségesek a kutatásba és az oktatásba, és a döntéshozóknak őrködniük kell a kutatás szabadsága fölött.
Az EU-tagállamokban működő tudományos akadémiák elnökei üzenetükben hangsúlyozzák, hogy az Európai Uniónak globális vezető szerepet kell betöltenie a tudomány és az innováció terén. A tudományos világ nyitottságának és szabadságának megszilárdulása, valamint a tudományba és az oktatásba való beruházások növelése elengedhetetlen a demokratikus társadalmak fejlődése és jóléte szempontjából. Az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak a GDP 3 százalékát évente kutatás-fejlesztésbe kell fektetniük, és erősíteniük kell az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramját.
A tudományos eredmények felhasználása a szakpolitikákban kulcsfontosságú a kihívások, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a nemzetközi migráció, az élelmiszer-biztonság, és az energetikai átállás hatékony kezeléséhez. A tudomány, a politika, a civil társadalom és a gazdasági szereplők közötti bizalomteljes párbeszéd nélkülözhetetlen ezeknek a problémáknak a megoldásában.
Az Európai Parlament (EP) hatáskörei és munkája kiemelten fontos, mivel a testület közvetlen választás által erős legitimációt kap, és társjogalkotóként működik az Európai Tanáccsal együtt. Az EP-képviselők ellenőrzik az uniós intézmények, így az Európai Bizottság munkáját is. Az EP bizottsági és plenáris ülésein gyakran kerülnek napirendre a tudományt és a kutatást érintő témák.
Magyarországon azonban aggodalomra ad okot a tudományos élet helyzete. Szakértők szerint az MTA, a kutatóintézetek és az egyetemek megroppantak, a magyar kutatók többsége nem részesülhet az európai kutatóhálózat adta lehetőségekből, kiszorultunk a Horizont- és az Erasmus-programból, az egyetemi autonómia válságot él át. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az egyetemi alapítványi rendszer a feudalizmusra hasonlít, és a tudományos dolgozók béremelésért tüntetnek.
A zöld átállás megvalósítása nemcsak országos, vagy uniós cél, hanem minden versenyképes, a jövőben is működni vágyó nagyvállalat, kkv, szervezet, intézmény saját érdeke. Az Európai Unió jelentős összegeket csoportosít a European Green Deal céljait támogató alapokba, melyek összértéke több tíz milliárd euróra rúg. Magyarország ezen lehetőségeket eddig még kevéssé használta ki, noha a forrásszerzésre nyíló lehetőség folyamatosan adott a magyar szervezetek számára.
A közvetlen uniós források elnyeréséhez kemény munkára lesz szükség, de ha egy vállalat egyszer bekerül a nemzetközi vérkeringésbe, akkor az európai piacon is elismert projektjei, fejlesztései, stratégiái kapnak pénzügyi támogatottságot. A magyarországi vállalkozások számára az operatív programok, a Széchenyi Terv Plusz, a hazai társfinanszírozású, uniós kohéziós forráskeretű pályázatok ismerős pénzszerzési formaként vannak jelen, de a közvetlen uniós források rendszeréről, lehetőségeiről még kevesebbet tudnak a magyar szereplők.
A nemzetközi konzorcium szükségessége azt jelenti, hogy a pályázatokat általában három tagállamból, három különböző szervezetnek kell beadnia. A LIFE Program esetében az EGT-országok mellett pályázásra jogosult még Moldova, Ukrajna és Észak-Macedónia. A magyar pályázóknak a nemzetközi közegbe való bekerülés jelenti a legnagyobb kihívást, de a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) segítségével nemzetközi partnereket is tudnak keresni a vállalatoknak.
A Horizon Europe az EU legnagyobb és egyben legfontosabb kutatási és innovációs finanszírozási programja, három pillérre fókuszál és 2021-2027 között a költségvetése 95,5 milliárd euró. A LIFE Program költségvetése 2021 és 2027 között 5,4 milliárd euró, ez főként a jó gyakorlatok, innovációs technológiák, módszerek, megközelítések és pilot projektek bemutatására szolgál.
A LIFE Program egyik újdonsága a jelenlegi költségvetési időszakban a CET, vagyis a "Tiszta energiára való átállás" alprogram, amely 95%-os támogatási intenzitással kínál pályázati lehetőségeket. A 2024-es pályázati felhívások szeptember elején vagy közepén járnak le, így a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a tervezést.
Magyarország a Horizon Europe programban a 250 Európai Uniós régió listában a 69. helyen áll, ami nem annyira kedvező, mivel sok 2004-ben csatlakozott ország megelőz minket. A LIFE Program esetében középmezőnyben vagyunk, de ha a Természet és biológiai sokféleség alprogramot kivesszük, akkor már nem állunk ilyen jó helyen.
Az EU-s források allokációjának mértéke az operatív programoktól egyre inkább a közvetlenül elosztott támogatások felé mozdul el. Azok a szervezetek, amelyek időben megismerkednek és bekapcsolódnak a közvetlen uniós pályázatok világába, megalapozzák jövőjüket és elkerülik, hogy lemaradjanak a versenytársaktól.
A digitális gyermekvédelem terén is fontos előrelépések történnek Európában. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett konferencián a gyermekvédelem különböző aspektusait tárgyalták. Az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának elemzője, Varga Árpád kiemelte, hogy az online szolgáltatások számára szigorú kívánalmakat jelenthet a formálódó szabályozás, amely a gyermekpornográfia önkéntes feltárásától eltávolodva konkrét kockázatértékelési és jelentéstételi követelmények bevezetését is megkívánja.
Az Internet Hotline osztályvezetője, Csalár Dorina beszámolt a gyermekpornográfia kategória esetén alkalmazott speciális eljárásokról, és arról, hogy a bejelentések egy munkanapon belül történő megvizsgálása kulcsfontosságú a gyermekkel szembeni szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmak eltávolításában. Az NMHH és az Internet Hotline együttműködése lehetővé teszi, hogy a gyermekpornográf tartalmakat gyorsan eltávolítsák, és így megvédjék a gyermekeket a kizsákmányolástól.
