Macron és az európai biztonság jövője

Emmanuel Macron francia elnök az Economist interjújában beszélt Európa három nagy fenyegetéséről, és arról, hogy ha az oroszok áttörnék az ukrán frontot, Európának el kellene gondolkodnia katonák küldésén Ukrajnába.

A francia államfő szerint Európa jelenleg három nagy fenyegetéssel néz szembe: az orosz biztonsági fenyegetéssel, a Kína által jelentett gazdasági kihívással, valamint a demokráciát veszélyeztető szélsőjobboldali erőkkel. Macron hangsúlyozza, hogy ezek a veszélyek nem csak az Európai Unió tagállamait, hanem az EU-n kívüli európai országokat is érintik.

Az oroszok jelentette biztonsági fenyegetés kapcsán Macron kijelentette, hogy nem zár ki semmilyen lehetőséget, mivel szemben állnak egy olyan agresszorral, aki szintén nem ismer határokat. A francia elnök szerint Európának meg kell fontolnia katonák küldését Ukrajnába, ha az oroszok áttörnék a frontot és az ukránok segítséget kérnének. Macron szerint a stratégiai cél az, hogy megakadályozzák az oroszok győzelmét Ukrajnában, mert egy ilyen esemény után nem beszélhetünk európai biztonságról.

A katonai beavatkozás lehetőségét Macron a Száhel-övezetben szolgáló francia katonák példájával támasztja alá, bár elismeri, hogy Afrikában nem egy atomhatalommal kellett szembenézniük. A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson a tagországok kizárták bizonyos fegyverek ukrajnai szállítását, de most már ezek a szállítások folyamatban vannak, így Macron szerint "nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása", a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem.

A francia elnök egy új európai biztonsági keretrendszer kialakítását is szorgalmazza, de tudatában van annak, hogy ez nem lesz egyszerű feladat, mivel sokan a NATO aláásására tett kísérletet látnak a francia erőfeszítések mögött. Macron szerint a NATO nem helyettesíthető, de az Európai Politikai Közösség szintjén kellene gondolkodni a kontinens biztonságáról.

A technológiai fejlődés és Kína jelentette gazdasági veszély kapcsán Macron arra figyelmeztet, hogy Európának fel kell zárkóznia Amerikához és Kínához az állami beruházások terén, hogy versenyképes maradhasson. Emellett Macron a kínai elektromos autók piactól való távol tartását is fontosnak tartja, amit a kínai elnökkel tervez megbeszélni a májusi franciaországi látogatása során.

Végül Macron a demokráciát fenyegető veszélyek között az újraéledő nacionalizmust és a dezinformációs kampányokat említi. A francia elnök szerint a politika nem a közvélemény-kutatásokról szól, hanem eszmékről és meggyőződésekről, és a politikusoknak nem szabad beletörődniük a közvélemény-kutatások által sugallt eredményekbe. Macron szerint Európára a geopolitikai kockázatok mellett a demokráciák válsága is hatást gyakorol, és a liberális demokrácia eszméje Európában született. A demokrácia sérülékenysége - különösen választások idején - lendületet ad "az antiliberális, vagy ahogy ma mondjuk, az illiberális impulzusoknak". Macron a demokrácia sérülékenységeinek forrásai között említette, hogy a fiatal nemzedékek ki vannak téve a digitális technológiával folyó visszaélések hatásainak, és e visszaélések a társadalmak egészét is átalakítják.

Macron szerint Európát jelenleg hármas egzisztenciális kockázat fenyegeti: katonai és biztonsági kockázat, a jólétet veszélyeztető gazdasági kockázat, valamint a belső széthúzás és a demokráciák működésében tapasztalható felfordulások. Különösen a koronavírus-járvány után "alábecsültük ezeket a feszültségeket, és bár Európa reagálni kezdett ezekre, de túlságosan félénk módon és néha talán kissé túl későn" - fogalmazott a francia államfő.