Új-Kaledóniai zavargások: Halálos áldozatok és rendkívüli intézkedések
Egyre feszültebb a helyzet Új-Kaledóniában, ahol már négy halálos áldozatot követeltek a zavargások, és a Franciaországhoz tartozó szigeten több terület került ki az állami ellenőrzés alól.
A zavargások hétfőn kezdődtek, miután egy párizsi alkotmánymódosítás értelmében a szavazati jogosultságot kiterjesztenék a szigeten több mint 10 éve élő francia állampolgárokra is, ami ellen az őslakosok hevesen tiltakoznak. A The Guardian jelentése szerint a helyzet egyre feszültebbé válik, és a döntés ellenzői szerint ezzel is az őslakosokat akarják háttérbe szorítani.
Louis Le Franc, az új-kaledóniai köztársasági főbiztos, új biztonsági intézkedéseket jelentett be, melyek értelmében péntek estétől 2700 rendőr és csendőr lesz szolgálatban a szigeten, hogy azokat a területeket is ellenőrizzék, amelyek az elmúlt napokban nem voltak biztosítottak.
A főbiztos tájékoztatása szerint megkezdődik a lakosság élelmiszerrel és gyógyszerekkel való ellátása, az aknamentesítés, valamint az útbarikádok eltávolítása. A sziget kormányának tájékoztatása szerint két hónapra elegendő élelmiszerkészlete van, de az elosztás problémákkal küzdhet.
Le Franc szerint vannak olyan körzetek, ahol a helyzet különösen nehéz, és több száz lázadó várakozik a rendőrökkel való összecsapásra.
Gabriel Attal miniszterelnök és Gerald Darmanin belügyminiszter egyaránt szigorú büntetések kiszabását szorgalmazzák a zavargók és fosztogatók számára. A belügyminiszter szerint az érkező biztonsági erők feladatai közé tartozik a nemzetközi repülőtér biztosítása is, amelyet a zavargások kezdetén lezártak. Ezzel egyidejűleg kijárási tilalmat vezettek be, betiltották a gyűléseket, és korlátozták a tüntetők által használt TikTokot is.
A rendkívüli állapot alatt a mintegy 5000 lázadóból már 200-at őrizetbe vettek a francia hatóságok.
A mintegy 272 ezer lakosú Új-Kaledónia lakossága három fő népcsoportra tagolódik: az őshonos melanéz kanakokra, az idetelepült franciákra és a más óceániai szigetekről érkezett bevándorlókra. 2020. október 4-én Új-Kaledóniában népszavazást tartottak az ország függetlenné válásáról, ahol 85,7 százalékos részvétel mellett a szavazók szűk többsége, 53,26 százaléka a Franciaországgal való unió fenntartása mellett foglalt állást. A referendumot immár harmadik alkalommal rendezték meg az 1998-as Nouméai egyezmény értelmében. Az első, 1987-es népszavazást a függetlenségpártiak bojkottálták, a második, 2018-ban tartott referendumon szintén a maradáspártiak arattak győzelmet, akkor a szavazatok 56,7 százalékával.