Kína gazdasági helyzete: Gyenge adatok és a növekedés kihívásai
Ma hajnalban érkezett adatok Kínából, amelyek összességében gyengébbek lettek a vártnál. A kiskereskedelmi forgalom növekedése csökkent, az ingatlanárak tovább esnek, és az állóeszköz-beruházások növekedése is elmaradt a várakozásoktól. Az ipari termelés azonban erősebb volt az előrejelzéseknél.
Az áprilisi kiskereskedelmi forgalom növekedése márciusi 3,1%-ról 2,3%-ra esett vissza éves szinten, ami a belső kereslet visszafogottságára utal. Az autóeladások éves szinten 5,6%-kal csökkentek, ami a járműpiac dekonjunktúrájára és a túlkapacitásokra hívja fel a figyelmet. A háztartási gépek forgalmának bővülése is mérséklődött, 4,5%-ra.
A fogyasztói bizalom gyengeségét jelzi, hogy a ruházati cikkek, a kozmetikumok, valamint az arany és ékszerek eladásai is csökkentek. Ezzel szemben a szórakozáshoz kötődő kiskereskedelmi forgalom, mint a vendéglátás, a dohányáru és szeszes italok, valamint a sport és szabadidő éves növekedése meghaladta a főcsoport növekedését.
Az ingatlanárak tovább csökkentek áprilisban, az új lakások árai 0,58%-kal, a másodlagos piaci árak pedig 0,94%-kal estek havi alapon. A 70 városból 69-ben csökkenő árakat regisztráltak a másodlagos lakáspiacon, míg az új lakások piacán csak hat városban emelkedtek az árak.
Az állóeszköz-beruházások éves növekedése 4,2%-ra esett vissza áprilisban, a közszféra beruházásai 7,4%-kal nőttek, míg a magánszektor beruházásai csak 0,3%-ra nőttek. Az ingatlanberuházások 9,8%-kal estek vissza, és az új lakásépítések éves szinten 24,6%-kal csökkentek.
Az ipar hozzáadott értékének növekedése viszont 6,7%-ra gyorsult áprilisban, ami jelentősen meghaladta az előrejelzéseket. A high-tech feldolgozóipar és az autógyártás erőteljes növekedést mutatott.
Az ANZ vezető kínai stratégája, Xing Zhaopeng szerint a belföldi kereslet gyengesége az ingatlanpiac romlásának következménye, és a jelenlegi politikák csak részben tudják fedezni a belföldi kereslet csökkenését. Az ING szakértői szerint a növekedést 2024-ben valószínűleg az állami szektornak kell majd hajtania, és a támogató politikák hatása az elkövetkező hónapokban fokozatosan elkezd majd átcsordulni a gazdaságon.
A fent említett gazdasági kihívások mellett Kína geopolitikai és kereskedelmi kapcsolatai is változásokon mennek keresztül, ahogy a világpolitika új szereplői és szövetségek alakulnak. Az Európai Unió bővítésének lehetősége, mint például Moldova esetében, ahol október 20-án népszavazást tartanak az EU-hoz csatlakozásról, további változásokat hozhat a nemzetközi kereskedelemben és befektetési környezetben. Az ilyen regionális integrációs törekvések hatással lehetnek Kína gazdasági stratégiáira és külpolitikájára is. Moldovában a parlament döntése értelmében az EU-csatlakozási népszavazást az elnökválasztással egy időben tartják meg. Az oroszbarát ellenzéki képviselők nem vettek részt az erről szóló szavazáson, és a moldovai alkotmánybíróság már jóváhagyta, hogy a két szavazást egyidőben rendezzék meg. Ha a szavazás érvényes lesz, és a részvétel meghaladja a 33 százalékot, az alkotmányban rögzítik, hogy az európai integráció a Moldovai Köztársaság stratégiai célja lesz.