A homokhátsági gazdálkodás nehézségei és a kormányzati intézkedések hiánya

A Duna–Tisza közi homokhátság gazdái nehéz helyzetben vannak a tartós szárazság miatt, és bár a probléma régóta ismert, a kormányzati vízpótlási intézkedések elmaradnak.

„Vetni kellene a kukoricát, de nagyon száraz a föld. Hát, azért csak megpróbálkozunk” – mondta István gazda a Telexnek, aki a homokhátság egyik faluja melletti földjén próbálja átvészelni a hónapok óta tartó szárazságot. A területen a talajvíz szintje az 1970-es évek óta kettő-öt méterrel csökkent, helyenként tíz métert is süllyedt. A gazdálkodók egyre mélyebb kutakat fúratnak az öntözéshez, de a költségek magasak, és nem mindenki engedheti meg magának.

Istvánék tíz hektáron gazdálkodnak, kukoricát, gabonaféléket, lucernát, őszibarackot, sárgadinnyét és földi epret termesztenek. Az elmúlt két év aszályos volt, kevés termett, és a család más földjeit eladva pótolják a veszteségeket. A műtrágya, az üzemanyag és minden más, ami a növénytermesztéshez kell, sokkal drágább lett.

A gazda szerint egyre többen hagynak fel a mezőgazdasággal, de ők folytatják, mert az alacsony nyugdíjukból nem tudnának megélni. „Más választásunk nem nagyon van: amíg bírjuk, csináljuk” – mondta István.

Az Agrárkamara szerint az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj. Gál Tamás klímakutató szerint a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak és erősödnek. A korán megérkezett nagy meleg és a szárazság rosszabbá teszi a helyzetet, a talaj száradása gyorsul.

A homokhátság sivataggá válásának megállítására már húsz éve javasoltak gyorsabb cselekvést, de a kormányzati vízpótlási intézkedések elmaradnak. A vízpótló beruházások előkészítésnél tartanak, és a kormány hátrább sorolta a vízpótló beruházást. A Szeged.hu értesülése szerint a fideszes többségű megyei önkormányzat is elégedetlen, és levelet fogalmaznak a kormánynak a vízhiány miatt.

A homokhátság vízgazdálkodásának ügyeivel kapcsolatban Kármán Kolos zsombói tájépítész szerint nem sok változás történt. A csatornák kiépítésére korábban EU-támogatásokat és Norvég Alap támogatást is igénybe vettek, de a vízellátásban nem érzékelhető javulás. Az Ativizig munkatársa szerint a vízpótló beruházás elhalasztásának pontos jelentését az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak kellene tisztázni.