Nagy-Britannia rekordösszegű katonai segélyt ígér Ukrajnának és növeli védelmi kiadásait
Rishi Sunak brit miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Királyság az eddigi legnagyobb katonai támogatási csomagot nyújtja Ukrajnának, amely többek között hatvan katonai vízi járművet, több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakétát, Storm Shadow típusú nagy hatótávolságú irányított precíziós rakétákat, több mint négyszáz szárazföldi katonai járművet és közel négymillió lőszert foglal magában.
A brit kormányfő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem állna meg a lengyel határnál, ha Oroszország győzedelmeskedne a háborúban. Sunak ezt követően Lengyelországba utazik, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral megvitassa az európai biztonságot és az orosz fenyegetést. A mostani segélycsomaggal Nagy-Britannia a jelenlegi pénzügyi évben összesen 3 milliárd fontot (1375 milliárd forintot) biztosít katonai támogatásként Ukrajnának.
Sunak hangsúlyozta, hogy az ukrajnai fegyveres erőknek sürgősen szükségük van a támogatásra a harcban Oroszország ellen. Az Egyesült Királyság a háború kezdete óta közel 12 milliárd font értékben nyújtott katonai, humanitárius és gazdasági segítséget Ukrajnának. A brit segélycsomag bejelentése az amerikai képviselőház által jóváhagyott, Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros katonai segélycsomag után következett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott a brit miniszterelnökkel, aki tájékoztatta őt arról, hogy Nagy-Britannia az eddigi legnagyobb, félmilliárd fontos védelmi támogatási csomagot különítette el Ukrajnának. Zelenszkij hálás volt az Egyesült Királyságnak és személyesen a miniszterelnöknek a támogatásért, valamint a védelmi együttműködés továbbfejlesztésére való hajlandóságukért, különös tekintettel a tengeri és a nagy hatótávolságú képességekre.
Harcok és támadások Harkiv térségében
A harctéren folyamatosak a küzdelmek, és Oroszország arra törekszik, hogy az ukránokat távozásra kényszerítse Harkivból egy esetleges offenzíva előtt. Egy orosz állami televízióban megjelent propagandista kijelentése szerint Harkiv városát negyedről negyedre kellene lerombolni, és az ukrán civileknek 48 órát kellene adni a város elhagyására. Egy orosz kiadványban megjelent, névtelen katonai forrásokra hivatkozó jelentések szerint egy orosz támadó hadművelet elkerülhetetlen, és a helyzet Harkivban rosszabb lesz, mint Bakhmutban és Avdiivkában.
Moszkva az utóbbi időben növelte támadásainak intenzitását, miközben Ukrajna a légvédelmével küzd. Harkivban és környékén intenzív csapások érték a várost, amelynek következtében a 240 méter magas tévétorony kettétört és a földre zuhant, helyi tisztviselők szerint orosz rakétatámadás következtében. Odessza kikötőjében pedig egy orosz dróntámadás során kilenc ember, köztük négy csecsemő és gyermek sérült meg, akiket kórházba szállítottak.
Nagy-Britannia védelmi kiadásainak növelése
Az Egyesült Királyság a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait 2030-ig – jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök Varsóban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon. A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára Donald Tusk lengyel kormányfő kíséretében látogatást tettek az 1. varsói páncélos dandár bázisán, ahol találkoztak a Lengyelországban szolgáló brit katonákkal is.
Sunak kijelentette, hogy a következő hat évben London 75 milliárd fonttal (32,3 ezer milliárd forint) növeli a védelemre fordított összeget, mégpedig hitelfelvétel nélkül. A brit miniszterelnök beszélt azokról a biztonsági fenyegetésekről, amelyeket szerinte Oroszország, Irán és Észak-Korea jelent, és kiemelte az egyre gyakoribb hibrid támadások és a dezinformáció veszélyét. Sunak szerint feltétlenül fel kell készülni a védekezésre az adott helyzetben.
Jens Stoltenberg a brit támogatási csomagot az Egyesült Királyság "hatalmas elkötelezettségének" jeleként értékelte Ukrajna iránt, és méltatta London "óriási szerepét" a NATO-n belül. A NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy a szövetség nem törekszik konfliktusra Oroszországgal, és a külföldi katonák lengyelországi jelenléte azt jelzi, hogy a NATO megvédi szövetségeseit.
Donald Tusk a varsói kormányfői hivatalban fogadta Rishi Sunakot, ahol megerősítette, hogy Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI). Tusk örömét fejezte ki, hogy Varsó és London a projekt keretében még szorosabban fog együttműködni a légvédelmi beruházások terén, és leszögezte, hogy a lengyel-brit együttműködés az ESSI-vel párhuzamos, brit vezetésű DIAMOND (Delivering Integrated Air and Missile Operational Networked Defences) projektben is "intenzív" lesz. Tusk szorgalmazta a többféle európai védelmi kezdeményezés közötti "versenyzés" befejezését és egy összehangolt európai biztonságpolitika létrehozását.
