Lesz-e NATO bővítés Délkelet-Ázsiában?

A NATO-nak Szingapúrt, a Fülöp-szigeteket, Japánt, Thaiföldet és másokat is be kellene vonnia a szövetségbe – véli James Stavridis tengernagy, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének volt legfőbb parancsnoka.

James Stavridis nyugalmazott amerikai admirális, aki 2009 és 2013 között töltötte be a NATO európai erőinek főparancsnoki posztját, a Bloombergnek írt cikkében javasolta, hogy a katonai szövetség toborozzon olyan ázsiai-csendes-óceáni országokat, amelyek megosztják a jelenlegi tagok „szabadságról, demokráciáról, és emberi jogokról alkotott elképzeléseit”. Stavridis szerint a NATO-tagság bővítése szükséges válasz a közel-keleti konfliktusokra, az orosz-ukrán háborúra, az amerikai-kínai feszültségekre és a dél-kínai-tengeri területi vitákra.

A potenciális szövetségesek listáján olyan országok szerepelnek, mint Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea, valamint az Egyesült Államokhoz szoros kapcsolatokkal rendelkező délkelet-ázsiai nemzetek, mint a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Szingapúr. Azonban Stavridis elismeri, hogy a NATO földrajzi kiterjesztése az ázsiai demokráciákra nehézségekbe ütközik, és a kulturális, nyelvi és földrajzi különbségek mellett a nagyobb tagság nehezebbé tenné a konszenzus elérését.

Stavridis szerint a gyakorlati és politikai akadályokat figyelembe véve valószínűleg túl korai lenne egy globális NATO létrehozását fontolgatni, de javasolja a szövetség és az ázsiai demokráciák közötti formálisabb kapcsolatokat, mint például „világosan megfogalmazott biztonsági garanciák” és „fejlett fegyverrendszerek közös beszerzése”.

A NATO már eddig is bővítette Ázsiára irányuló erőfeszítéseit. Egyes források szerint az amerikai kormány azt tervezi, hogy meghívja Fumio Kishida japán miniszterelnököt a NATO júliusi washingtoni csúcstalálkozójára, ami Kishida harmadik egymást követő éve lenne, hogy részt vesz a NATO-csúcstalálkozókon. 2022 júniusában négy ázsiai-csendes-óceáni ország – Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland – vezetői először vettek részt a NATO-csúcstalálkozón a spanyolországi Madridban, és 2023 júliusában a litván fővárosban, Vilniusban tartott NATO-csúcstalálkozón a NATO-tagországok vezetői szintén találkoztak a négy ország vezetőivel.

Victoria Nuland, az Egyesült Államok akkori NATO-nagykövete már 2006-ban javasolta a „globális partnerség” koncepcióját, amelynek célja a NATO globális befolyásának kiterjesztése volt. A NATO 2012 és 2014 között egyéni partnerségi együttműködési programot írt alá a négy országgal, és 2014-ben a Partnerségi Interoperabilitási Kezdeményezésre tett javaslatot, amely lehetővé tette más országok részvételét a NATO által vezetett katonai műveletekben. Dél-Korea és Japán 2022-ben csatlakozott a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához, Ausztrália és India pedig szintén csatlakozott ehhez a mechanizmushoz.

A NATO-tagok az elmúlt években fokozták katonai tevékenységüket az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Nagy-Britannia 2021-ben a HMS Queen Elizabeth repülőgép-hordozó csoportot küldte a térségbe, amelyhez az Egyesült Államok és Hollandia hajói is csatlakoztak, Németország pedig a Bavaria fregattját irányította oda. Kanadai hadihajók is aktívak voltak a nyugat-csendes-óceáni régióban.

Kína azonban a NATO ázsiai-csendes-óceáni terjeszkedését „két lábon járó hadigépezetként” ítéli meg, és azzal vádolja a szövetséget, hogy a nem létező „kínai fenyegetést” használja fel a konfrontáció előmozdítására, ami veszélyezteti a regionális biztonságot. Elemzők szerint a NATO Kínával kapcsolatos torzításait és becsmérlését nagyrészt az Egyesült Államok táplálja, amely a legnagyobb ellenfelének tekinti Kínát, és a NATO-t Ázsiába akarja „globalizálni”.

Paul Keating volt ausztrál miniszterelnök és Hun Szen volt kambodzsai miniszterelnök is figyelmeztetett a NATO térségbeli terjeszkedése által okozott kockázatokra. A NATO egyik tisztviselője válaszul elmondta, hogy a szövetség nem tervezi új tagok felvételét Ázsiából, de elmélyíti kapcsolatait az indo-csendes-óceáni partnerekkel.