A Föld védelmében: kevesebb műanyag és több fenntarthatóság
A Föld megóvása érdekében a Kifli.hu és más vállalkozások is törekednek a fenntarthatóságra, a műanyaghasználat csökkentésére és a helyi termelők támogatására. A változások elmaradása esetén 2050-re több műanyag szemét lehet a vizeinkben, mint hal.
A Kifli.hu kereskedelmi igazgatója, Szalma Rita a Föld Napja alkalmából rendezett pikniken beszélt arról, hogy vállalatuk a fenntarthatóságot helyezi működésük középpontjába, és a helyi termelők támogatásával, valamint a raktári folyamatok optimalizálásával próbálják csökkenteni ökológiai lábnyomukat. A Kifli.hu 2023-ban 30 tonna pékárut, 161 tonna zöldséget és gyümölcsöt, valamint 38,5 tonna húst ajánlott fel jótékony célra. Az online FMCG forgalmazó havonta 60 ezer vásárlót szolgál ki, és a termékportfóliójuk selejtaránya 0,5 százalékra csökkent.
A Veresi Paradicsom Kft. ügyvezetője, Márkus Zsolt arról számolt be, hogy vállalatuk biotermesztést folytat, és a munkaszervezésük teljesen optimalizált, a zöld munka hatékonysága és minősége kiemelkedő. A cég termálvizet használ a fűtéshez, az öntözővíz tisztítását és újrahasznosítását alkalmazza, és biológiai növényvédelem mellett döntött.
Kornis Anita, a Silk&Co Kft. ügyvezetője szerint az egyén tehet a legtöbbet a környezetvédelemért, például a PET palackok helyett szűrt vizet fogyasztva. Egy felmérés szerint a magyar vásárlók kiemelkedők a környezettudatosságban, különösen a 27-42 és 59-68 év közötti korosztály számára fontos a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele.
Magyarországon évente több mint egymilliárd darab PET palack kerül forgalomba, és a települési hulladék mennyisége is növekszik. A Greenpeace Magyarország arra szólította fel az Energiaügyi Minisztériumot, hogy támogassa a műanyagszennyezés felszámolását célzó követeléseiket. A szervezet szerint a műanyaggyártást legalább 75 százalékkal kellene csökkenteni 2040-ig.
A Dumaszínház alapítója, Litkai Gergely is hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem mindenki személyes felelőssége, és mindenki a saját hatókörében tehet a legtöbbet a környezet megóvásáért.
Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének alelnöke, Ürge-Vorsatz Diána előadásaiban többször felhívta a figyelmet a mikroműanyagok egészségkárosító hatásaira. Ezek a részecskék már az emberi méhlepényben is megtalálhatóak, felelősek a férfiak nemzőképességének lefeleződéséért, és az agyba kerülve például a Parkinson-kór kialakulásáért is. A műszálas ruhákból mosáskor ruhakilónként 2-4 millió mikrorészecskét küldünk a szennyvízcsatornába. A műanyag teafilterek áztatása után több milliárdnyi mikroműanyag részecske jut az italunkba, amit aztán le is nyelünk, és a levegőben is kimutathatóak a mikroműanyagok.
Az Economx szerint Magyarországon átlagosan 416 kilogramm az egy főre jutó hulladék mennyisége, és 2016 óta nem sikerült ebben fejlődni. Évente 8 millió tonna műanyag landol az óceánokban, és több mikroműanyag van az óceánokban, mint csillag a Tejúton. Ha a műanyaggyártás üteme nem csökken, akkor 2050-re a műanyag szemét súlya többet nyom majd a halak súlyánál is. A Greenpeace álláspontja szerint az elsődleges cél a műanyaggyártás korlátozása, és a tagállamok által közösen elfogadott dokumentumban kimondták, hogy „fenntartható termelés” szükséges, ami a globális műanyaggyártás mértékének jelentős csökkentését jelenti.
